AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 305/2011/EU RENDELETE az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról

Ez a bejegyzés tartalmazza AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 305/2011/EU RENDELETE az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg) feltöltéskor hatályos szövegét. A mindenkor hatályos rendelet szöveg a következő címen érhető el: EUR-LEX

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)	A tagállamok jogszabályai szerint az építményeket úgy kell tervezni és kivitelezni, hogy azok ne veszélyeztessék a személyek, a háziállatok és a vagyon biztonságát, és ne károsítsák a környezetet.

(2)

Ezek a jogszabályok közvetlen hatást gyakorolnak az építési termékekre vonatkozó követelményekre. Ezek a követelmények azután megjelennek az építési termékekre vonatkozó nemzeti termékszabványokban, a nemzeti műszaki engedélyekben és egyéb nemzeti műszaki előírásokban és rendelkezésekben. Különbözőségük folytán e követelmények akadályozzák az Unión belüli kereskedelmet.

(3)	Ez a rendelet nem érinti a tagállamok azon jogát, hogy megállapítsák azokat a követelményeket, amelyeket szükségesnek ítélnek meg az egészség- és környezetvédelem, valamint az építési termékeket használó munkavállalók védelme érdekében.

(4)

A tagállamok előírásokat, köztük követelményeket vezettek be nemcsak az épületek és egyéb építmények biztonságára, hanem az egészségre, tartósságra, energiatakarékosságra, környezetvédelemre, gazdasági szempontokra és más, közérdekű szempontokra vonatkozóan is. Az építményekkel kapcsolatos, uniós vagy tagállami szinten keletkezett törvények, rendeletek, közigazgatási intézkedések vagy ítélkezési gyakorlat befolyásolhatják az építési termékekre vonatkozó követelményeket. Mivel a belső piac működésére gyakorolt hatásuk minden bizonnyal nagyon hasonló, célszerű ezeket a törvényeket, rendeleteket, közigazgatási intézkedéseket és ítélkezési gyakorlatot e rendelet alkalmazásában „rendelkezéseknek” tekinteni.

(5)

Az építmények alapkövetelményeinek való megfelelést szolgáló, az egyes építési termékek rendeltetését vagy rendeltetéseit szabályozó tagállami rendelkezések adott esetben meghatározzák azokat az alapvető jellemzőket, amelyekre vonatkozóan a teljesítményről nyilatkozni kell. Az üres teljesítménynyilatkozatok elkerülése érdekében nyilatkozni kell az építési termékek azon alapvető jellemzőinek legalább egyikéről, amelyek a tervezett felhasználási mód(ok) szempontjából relevánsak.

(6)

Az építési termékekre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1988. december 21-i 89/106/EGK tanácsi irányelv (3) az építési termékek kereskedelmét gátló technikai akadályokat kívánta felszámolni annak érdekében, hogy fokozza e termékek belső piaci szabad mozgását.

(7)	E cél elérése érdekében a 89/106/EGK irányelv az építési termékek terén harmonizált szabványok létrehozásáról és európai műszaki engedélyek kiadásáról rendelkezett.

(8)	A 89/106/EGK irányelvet más jogszabállyal kell felváltani a meglévő jogi keret egyszerűsítése és pontosítása, valamint a meglévő intézkedések átláthatóságának és hatékonyságának növelése érdekében.

(9)

E rendeletnek figyelembe kell vennie a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról szóló, 2008. július 9-i 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4), valamint a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről szóló, 2008. július 9-i 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (5) által megállapított, a termékek belső piacon történő forgalmazásának horizontális jogi keretét.

(10)	Az építőiparban a műszaki akadályokat csak az építési termékek teljesítményének értékelését szolgáló, harmonizált műszaki előírások kidolgozásával lehet felszámolni.

(11)	E harmonizált műszaki előírásoknak a harmonizált szabványokban és az európai értékelési dokumentumokban meghatározott vizsgálati, számítási és egyéb módszereket kell magukban foglalniuk az építési termékek alapvető jellemzőinek vonatkozásában végzett teljesítményértékelés céljából.

(12)	A tagállamok által az építményekre vonatkozó követelményekben használt módszereknek, valamint az építési termékek alapvető jellemzőivel kapcsolatos egyéb nemzeti jogszabályoknak összhangban kell lenniük a harmonizált műszaki előírásokkal.

(13)

Adott esetben ösztönözni kell, hogy a harmonizált szabványokban is használják az építési termékek alapvető jellemzői vonatkozásában meghatározott teljesítményosztályokat annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni a bizonyos építményekre vonatkozó alapvető követelmények különböző szintjeit, valamint az egyes tagállamokra jellemző eltérő éghajlati, geológiai, földrajzi és egyéb körülményeket. Ha a Bizottság még nem határozott meg ilyen osztályokat, akkor felülvizsgált megbízás alapján az európai szabványügyi testületeket kell erre feljogosítani.

(14)	Amennyiben az adott rendeltetés megköveteli, hogy az építési termékek a tagállamokban valamely alapvető jellemzőjük vonatkozásában meghatározott küszöbszinteknek feleljenek meg, ezeket a szinteket meg kell határozni a harmonizált műszaki előírásokban.

(15)	Egy építési termék teljesítményének értékelésekor figyelembe kell venni a termék teljes életciklusa folyamán történő használatához kapcsolódó egészségügyi és biztonsági vonatkozásokat is.

(16)

A Bizottság által e rendelet értelmében meghatározott küszöbszinteknek az adott építési termék alapvető jellemzőjére vonatkozó általánosan elismert értékeknek kell lenniük, figyelembe véve a tagállami rendelkezéseket, és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 114. cikkével összhangban biztosítaniuk kell a magas szintű védelmet.

(17)	A küszöbszintek lehetnek műszaki vagy jogi szabályozási jellegűek, és vonatkozhatnak egyetlen jellemzőre vagy jellemzők együttesére.

(18)

Az Európai Szabványügyi Bizottságot (CEN) és az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottságot (CENELEC) ismerik el az arra vonatkozóan hatáskörrel rendelkező szervezetként, hogy az általuk és a Bizottság által 2003. március 28-án aláírt általános együttműködési iránymutatásoknak megfelelően harmonizált szabványokat fogadjanak el. Attól fogva, hogy a harmonizált szabványokra vonatkozó hivatkozásokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában kihirdették, a gyártóknak a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások szabályai terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (6) megállapított kritériumok szerint használniuk kell ezeket a harmonizált szabványokat. Ha már valamennyi releváns jellemző vonatkozásában megfelelő műszaki és tudományos szaktudás áll rendelkezésre, növelni kell az építési termékekre vonatkozó harmonizált szabványok használatát, többek között – és az építésügyi állandó bizottsággal folytatott konzultációt követően – annak megbízások útján való előírása révén, hogy ahol indokolt, e szabványokat a meglévő európai értékelési dokumentumok alapján fejlesszék ki.

(19)	A 89/106/EGK irányelv szerinti, a harmonizált szabványokkal nem szabályozott építési termékek alapvető jellemzői vonatkozásában a termék teljesítményét értékelő eljárásokat egyszerűsíteni kell annak érdekében, hogy azok átláthatók legyenek, és csökkenjenek az építési termék gyártóinak költségei.

(20)	Annak érdekében, hogy az építési termékek gyártói nyilatkozatot állíthassanak ki azon építési termékek teljesítményéről, amelyeket a harmonizált szabványok nem vagy nem teljeskörűen szabályoznak, európai műszaki értékelésről szükséges rendelkezni.

(21)

Az építési termékek gyártói számára lehetővé kell tenni, hogy termékeikre európai műszaki értékelések kiadását kérjék a 89/106/EGK irányelv által bevezetett európai műszaki engedélyre vonatkozó iránymutatások alapján. Ezért biztosítani kell, hogy ezek az iránymutatások európai értékelési dokumentumként továbbra is alkalmazhatók legyenek.

(22)

A tagállamok kijelölik az európai értékelési dokumentumtervezetek kidolgozásával és az európai műszaki értékelések kiadásával foglalkozó és műszaki értékelést végző szerveket. Annak érdekében, hogy a műszaki értékelést végző szervek valóban rendelkezzenek az e feladatok elvégzéséhez szükséges hatáskörrel, kijelölésük kritériumait uniós szinten kell megállapítani.

(23)

A műszaki értékelést végző szerveknek létre kell hozniuk egy szervezetet (a továbbiakban: a műszaki értékelést végző szervek szervezete) – amelyet adott esetben uniós finanszírozás támogat – az európai értékelési dokumentumtervezetek kidolgozására és az európai műszaki értékelések kiadására irányuló eljárások koordinálására, biztosítva ezen eljárások átláthatóságát és a szükséges titoktartást.

(24)

Az e rendeletben meghatározott esetek kivételével azon építési termékhez, amelyet harmonizált szabványok szabályoznak, vagy amely tekintetében európai műszaki értékelést adtak ki, forgalomba hozatalakor – a vonatkozó harmonizált műszaki előírásoknak megfelelően – az alapvető jellemzői vonatkozásában nyújtott teljesítményéről szóló nyilatkozatot kell mellékelni.

(25)

A teljesítménynyilatkozathoz adott esetben az építési termék veszélyesanyag-tartalmára vonatkozó információt kell mellékelni a fenntartható építkezés lehetőségeinek további bővítése és a környezetbarát termékek fejlesztésének előmozdítása érdekében. Ezen információt a veszélyes anyagokra vonatkozó egyéb uniós jogszabályokban – különösen a címkézés tekintetében – előírt kötelezettségektől függetlenül kell nyújtani, és a teljesítménynyilatkozat kiadásával egy időben és azzal azonos formában kell rendelkezésre bocsátani, hogy az az építési termékek valamennyi potenciális felhasználójához eljusson. A veszélyesanyag-tartalomra vonatkozó információnak kezdetben a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), valamint az Európai Vegyianyag Ügynökség létrehozásáról szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) 31. és 33. cikkében említett anyagokra kell korlátozódnia. Mindamellett a bejelentésköteles anyagok listájának kiegészítése érdekében folytatni kell az építési termékek veszélyesanyag-tartalmára vonatkozó információval kapcsolatos specifikus igények felmérését – ideértve az alkatrészek vagy építőanyagok újrafeldolgozására vagy újrahasznosítására vonatkozó követelmények alapján felmerülő igényeket is – az építési termékeket használó dolgozók és az épülethasználók egészségének és biztonságának védelme érdekében. E rendelet nem érinti a tagállamoknak az esetlegesen veszélyes anyagokra is alkalmazandó egyéb uniós jogi eszközök szerinti jogait és kötelezettségeit, különös tekintettel a biocid termékek forgalomba hozataláról szóló, 1998. február 16-i 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (8), a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (9), az 1907/2006/EK rendeletre, a hulladékokról szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (10), valamint az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (11).

(26)	Lehetővé kell tenni a teljesítménynyilatkozatnak a terméktípus hivatkozási száma szerinti számozását.

(27)	A vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) anyagi terheinek könnyítése érdekében egyszerűsített eljárásokról kell rendelkezni a teljesítménynyilatkozatok kiállítása tekintetében.

(28)

A teljesítménynyilatkozatok pontosságának és megbízhatóságának biztosítása érdekében az építési termékek teljesítménye állandóságának értékelésére és ellenőrzésére szolgáló, megfelelő rendszer szerint értékelni kell az építési termékek teljesítményét, és ellenőrizni kell az üzemben folyó gyártást. Az építési termék egyes alapvető jellemzői és az építményekre vonatkozó alapvető követelmények közötti sajátos összefüggés figyelembevétele érdekében egy adott építési termékre több rendszert is alkalmazni lehet.

(29)

Az építési termékek sajátságos jellege, valamint az e termékek értékelésére alkalmazott rendszerek sajátos jellemzői miatt a 768/2008/EK határozatban előírt megfelelőségértékelési eljárások és az ott leírt modulok nem megfelelők. Ezért külön módszereket kell kidolgozni az építési termékek által alapvető jellemzőik tekintetében nyújtott teljesítmény állandóságának értékelésére és ellenőrzésére.

(30)

Mivel a CE jelölés az építési termékek esetében a 765/2008/EK rendeletben leírt általános elvekkel összehasonlítva eltérő jelentéssel bír, különös rendelkezéseket kell bevezetni, amelyek egyértelművé teszik mindazt, hogy az építési termékeken kötelező a CE jelölés elhelyezése, mind pedig azt, hogy ez milyen következményekkel jár.

(31)	A CE jelölés építési terméken való elhelyezésével vagy elhelyeztetésével a gyártóknak az arra vonatkozóan vállalt felelősségüket kell jelezniük, hogy az adott termék megfelel a teljesítménynyilatkozatban foglaltaknak.

(32)	A CE jelölést minden olyan építési terméken el kellene helyezni, amelyek tekintetében a gyártó e rendelet szerint teljesítménynyilatkozatot állított ki. Teljesítménynyilatkozat hiányában tartózkodni kell a CE jelölés használatától.

(33)

A CE jelölés az egyetlen olyan jelölés, amely tanúsítja, hogy az építési termék megfelel a teljesítménynyilatkozatnak és az uniós harmonizációs jogszabályok értelmében alkalmazandó követelményeknek. Mindazonáltal más jelölések is alkalmazhatóak, amennyiben elősegítik az építési termékek felhasználóinak jobb védelmét, és a meglévő uniós harmonizációs jogszabályok nem rendelkeznek róluk.

(34)

Annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az építési termékek szükségtelen vizsgálata, ha a teljesítményt korábbi vizsgálatok vagy más adatok alapján megfelelő módon bemutatták, a gyártónak lehetővé kell tenni, hogy vizsgálat nélkül, illetve további vizsgálat nélkül nyilatkozzon meghatározott teljesítményszintről vagy -osztályról a harmonizált műszaki előírásokban vagy valamely bizottsági határozatban megállapított feltételek mellett.

(35)	A már elvégzett vizsgálatok megismétlését elkerülendő, az építési termék gyártója számára lehetővé kell tenni harmadik fél által nyert vizsgálati eredmények használatát.

(36)

Meg kell határozni az építési termékek teljesítményének értékelésére irányuló egyszerűsített eljárások alkalmazásának feltételeit annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb mértékben csökkenhessenek e termékek forgalombahozatali költségei a biztonság szint csökkenése nélkül. Az ilyen egyszerűsített eljárásokat alkalmazó gyártóknak megfelelően bizonyítaniuk kell e feltételek teljesülését.

(37)	A piacfelügyeleti intézkedések hatásának növelése érdekében az e rendeletben előírt, az építési termékek teljesítményértékelésére irányuló valamennyi egyszerűsített eljárás csak olyan természetes vagy jogi személyekre alkalmazandó, akik/amelyek az általuk forgalmazott termékeket maguk gyártják.

(38)

Annak érdekében, hogy a mikrovállalkozásoknak az általuk gyártott építési termékek forgalomba hozatalával kapcsolatos költségei tovább csökkenjenek, egyszerűsített teljesítményértékelési eljárásokról kell rendelkezni, amennyiben a szóban forgó termékek nem járnak számottevő biztonsági kockázattal, és megfelelnek az alkalmazandó követelményeknek e követelmények eredetétől függetlenül. Az ilyen egyszerűsített eljárásokat alkalmazó vállalkozásoknak ezen túlmenően bizonyítaniuk kell, hogy megfelelnek a mikrovállalkozás kritériumainak. Be kell továbbá tartaniuk a termékeikre vonatkozó harmonizált műszaki előírásokban előírt, a teljesítmény állandóságának ellenőrzése tekintetében alkalmazandó eljárásokat.

(39)	Az egyedi tervezésű és gyártású építési termékek esetében – amennyiben bizonyítható, hogy a forgalomba hozott termék megfelel az alkalmazandó követelményeknek – lehetővé kell tenni a gyártó számára, hogy a teljesítményértékelésre egyszerűsített eljárásokat alkalmazzon.

(40)	Az e rendelet hatálya alá tartozó különböző építési termékek esetében alkalmazandó „nem sorozatban gyártott” fogalom értelmezésének kereteit a Bizottság határozza meg az építésügyi állandó bizottsággal való konzultációt követően.

(41)

Az értékesítési láncba bekapcsolódó valamennyi gazdasági szereplőnek meg kell hoznia a megfelelő intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy csak olyan építési terméket forgalmazzon, amely megfelel e rendelet követelményeinek, és amelyek biztosítják az építési termékek teljesítményét és az építményekre vonatkozó alapvető követelményeknek való megfelelést. Különösen fontos az, hogy az importőrök és a forgalmazók ismerjék az uniós piacon szabályozott alapvető jellemzőket, ismerjék az építményekre vonatkozó követelményekkel összefüggő egyes tagállami követelményeket, és ezt az ismeretet használják kereskedelmi ügyleteik lebonyolításakor.

(42)

Fontos biztosítani a nemzeti műszaki előírások hozzáférhetőségét annak érdekében, hogy a vállalkozások, különösen a kkv-k, megbízható és pontos információt kapjanak az abban a tagállamban hatályos jogszabályokról, ahol termékeiket forgalomba kívánják hozni, vagy forgalmazni kívánják. A tagállamok ezért a fent említett célra építésitermék-információs kapcsolattartó pontokat hoznak létre. Az építésitermék-információs kapcsolattartó pontok az egyes nemzeti műszaki szabályoknak a valamely másik tagállamban jogszerűen forgalmazott termékekre történő alkalmazására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2008. július 9-i 764/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) 10. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feladatokon túlmenően az építési termékek egyes típusainak beépítésére, összeszerelésére vagy üzembe helyezésére vonatkozó szabályokról is tájékoztatást adnak.

(43)

Az áruk szabad mozgásának előmozdítása érdekében az építésitermék-információs kapcsolattartó pontok térítésmentes tájékoztatást nyújtanak arról, hogy melyek azok, az egyes tagállamok területén hatályban lévő rendelkezések, amelyek azt a célt szolgálják, hogy az egyes építési termékek az adott rendeltetésre alkalmazandó, az építményekre vonatkozó alapvető követelményeknek megfeleljenek. Az építésitermék-információs kapcsolattartó pontok emellett a gazdasági szereplőt további információval vagy észrevételekkel is elláthatják. A további információért az építésitermék-információs kapcsolattartó pontok az információ vagy vélemény adásának költségeivel arányos díjat szabhatnak ki. A tagállamoknak biztosítaniuk kell továbbá, hogy az építésitermék-információs kapcsolattartó pontok megfelelő forrásokhoz jussanak.

(44)

Mivel az építésitermék-információs kapcsolattartó pontok létrehozása nem ütközhet az egyes nemzeti szabályozási rendszereken belül a hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti feladatmegosztás szabályaiba, lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy az építésitermék-információs kapcsolattartó pontokat a regionális vagy helyi hatásköröknek megfelelően hozzák létre. A tagállamoknak lehetőséget kell adni arra, hogy az építésitermék-információs kapcsolattartó pontok szerepét a más uniós jogi eszközökkel összhangban létrehozott meglevő kapcsolattartó pontokra bízzák, a kapcsolattartó pontok száma szükségtelen növekedésének elkerülése, valamint az adminisztratív eljárások egyszerűsítése érdekében. A tagállamoknak lehetőséget kell adni arra, hogy az építésitermék-információs kapcsolattartó pontok feladatkörével ne csak a közigazgatáson belül meglévő szolgálatokat ruházhassák fel, hanem a nemzeti SOLVIT-központokat, a kereskedelmi kamarákat, a szakmai szervezeteket vagy a magánszervezeteket is annak érdekében, hogy ne növeljék sem a vállalkozások, sem a hatáskörrel rendelkező hatóságok adminisztratív költségeit.

(45)	Az építésitermék-információs kapcsolattartó pontok részére lehetővé kell tenni, hogy összeférhetetlenségi helyzetek kialakulása nélkül végezhessék munkájukat, különösen a CE jelölés megszerzésére irányuló eljárások tekintetében.

(46)

Az uniós harmonizációs jogszabályok egységes és következetes érvényesítése céljából a tagállamok hatékony piacfelügyeletet tartanak fenn. A 765/2008/EK rendelet megállapítja a szóban forgó piacfelügyelet működésére vonatkozó alapkövetelményeket, különösen a programok, a finanszírozás és a szankciók tekintetében.

(47)	A tagállamok a saját területükön a biztonsággal, egészséggel és az építményekre vonatkozó alapkövetelmények közé tartozó további szempontokkal kapcsolatos felelősségét védzáradékban kell rögzíteni, amely megfelelő védintézkedésekről gondoskodik.

(48)

Mivel biztosítani kell, hogy az építési termékek teljesítménye állandóságát értékelő és ellenőrző szervek az Unió egész területén azonos szintű munkát végezzenek, és mivel valamennyi ilyen szervnek egyformán jól és a tisztességes verseny feltételei mellett kell végeznie a munkáját, követelményeket kell meghatározni az e rendelet szerint bejelentett szervek számára. Az ezekről a szervekről szóló megfelelő információk hozzáférhetőségéről és a szervek felügyeletéről is rendelkezni kell.

(49)	Annak érdekében, hogy az építési termékek teljesítménye állandóságának értékelése és ellenőrzése egységes minőségi színvonalon történjen, követelményeket kell meghatározni azon hatóságok tekintetében is, amelyek az ezen feladatokat ellátó szerveket bejelentik a Bizottságnak és a tagállamoknak.

(50)

Az EUMSZ 291. cikkének megfelelően a Bizottság végrehajtási hatáskörének gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzés szabályait és általános elveit rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendeletben kell előre meghatározni. Az említett új rendelet elfogadásáig továbbra is a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozatot (13) kell alkalmazni, az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás kivételével, amely nem alkalmazandó.

(51)

A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az e rendeletben meghatározott célok elérése érdekében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az EUMSZ 290. cikkével összhangban. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten – megfelelő konzultációkat folytasson.

(52)	Különösképpen, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a teljesítménynyilatkozat internetes honlapokon való közzétételének feltételeit meghatározó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el.

(53)

Mivel az e rendelet megfelelő működését szolgáló keret létrehozása időt igényel, annak alkalmazását – a műszaki értékelést végző szervek, a bejelentő hatóságok és a bejelentett szervek kijelölésére, valamint a műszaki értékelést végző szervek szervezetének létrehozására és az építésügyi állandó bizottság létrehozására vonatkozó rendelkezések kivételével – el kell halasztani.

(54)

A Bizottság és a tagállamok az érintett felekkel együttműködésben tájékoztató kampányokat indítanak, amelyek célja, hogy az építési ágazat és különösen a gazdasági szereplők és az építési termékek felhasználói értesüljenek a közös műszaki nyelv kidolgozásáról, a felelősségnek az egyes gazdasági szereplők és a felhasználók közötti megosztásáról, a CE jelölésnek az építési termékeken való elhelyezéséről, az építményekre vonatkozó alapkövetelmények felülvizsgálatáról, valamint a teljesítmény állandóságának értékelésére és ellenőrzésére szolgáló rendszerekről.

(55)

Az építményekre vonatkozó, a természeti erőforrások fenntartható használatával kapcsolatos alapvető követelménynek többek között figyelembe kell vennie az építmények, a felhasznált anyagok és részek bontás utáni újrahasznosíthatóságát, az építmények tartósságát, valamint azt, hogy az építményekben környezetbarát nyersanyagokat és másodlagos nyersanyagokat használjanak fel.

(56)	Az erőforrások fenntartható használatának, valamint az építmények környezeti hatásának értékelése során – amennyiben rendelkezésre áll – környezetvédelmi terméknyilatkozatokat kell alkalmazni.

(57)	Az I. mellékletben rögzített alapvető követelményeknek való megfelelés céljából – ahol csak lehetséges – egységes európai módszereket kell kialakítani.

(58)

Mivel e rendelet célját, nevezetesen azt, hogy az építési termékek teljesítményét leíró harmonizált műszaki előírások révén az építési termékek belső piaca megfelelően működjön, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért a rendelet léptéke és hatása miatt az uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I.   FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet az építési termékek teljesítményének a termékek alapvető jellemzői tekintetében történő kifejezésével és a CE jelölés építési termékeken történő használatával kapcsolatos harmonizált szabályok meghatározásával megállapítja az építési termékek forgalomba hozatalának vagy forgalmazásának feltételeit.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.   „építési termék”: bármely olyan termék vagy készlet, amelyet azért állítottak elő és hoztak forgalomba, hogy építményekbe vagy építmények részeibe állandó jelleggel beépítsék, és amelynek teljesítménye befolyásolja az építménynek az építményekkel kapcsolatos alapvető követelmények tekintetében nyújtott teljesítményét;

2.   „készlet”: egyetlen gyártó által, legalább két külön elemből álló együttesként forgalomba hozott építési termék, amelyet össze kell szerelni ahhoz, hogy az építménybe be lehessen építeni;

3.   „építmény”: épületek és műtárgyak;

4.   „alapvető jellemzők”: az építési termék azon jellemzői, amelyek az építményekre vonatkozó alapvető követelményekkel függnek össze;

5.   „építési termék teljesítménye”: a termék releváns alapvető jellemzőire vonatkozó, szintekkel, osztályokkal, illetve leírással kifejezett teljesítménye;

6.   „szint”: az építési termék alapvető jellemzői tekintetében vizsgált teljesítménye értékelésének számértékben kifejezett eredménye;

7.   „osztály”: az építési termékek teljesítményszintjeinek egy alsó és egy felső érték által határolt tartománya;

8.   „küszöbszint”: az építési termék valamely alapvető jellemzője teljesítményének minimális vagy maximális szintje;

9.   „terméktípus”: meghatározott alapanyagok kombinációjából vagy más elemek felhasználásával, egy bizonyos gyártási folyamat eredményeként előállított építési termék, amely az alapvető jellemzőivel összefüggésben tipikus teljesítményszintekkel vagy -osztályokkal jellemezhető;

10.   „harmonizált műszaki előírások”: harmonizált szabványok és európai értékelési dokumentumok;

11.   „harmonizált szabvány”: a 98/34/EK irányelv I. mellékletében felsorolt valamelyik európai szabványügyi testület által, ugyanezen irányelv 6. cikkének megfelelően a Bizottság kérelme alapján elfogadott szabvány;

12.   „európai értékelési dokumentum”: a műszaki értékelést végző szervek európai szervezete által az európai műszaki értékelés kiadása céljából elfogadott dokumentum;

13.   „európai műszaki értékelés”: az építési termék teljesítményének az alapvető jellemzői vonatkozásában a megfelelő európai értékelési dokumentummal összhangban végzett dokumentált értékelése;

14.   „rendeltetés”: az építési terméknek az alkalmazandó harmonizált műszaki előírásban meghatározottak szerinti rendeltetése;

15.   „egyedi műszaki dokumentáció”: annak igazolására szolgáló dokumentáció, hogy a teljesítményállandóság értékelésére és ellenőrzésére szolgáló alkalmazandó rendszeren belüli módszereket más módszerekkel helyettesítették, feltéve, hogy az e módszerekkel nyert eredmények megfelelnek a vonatkozó harmonizált szabvány szerinti vizsgálati módszerekkel nyert eredményeknek;

16.   „forgalmazás”: az uniós piacon valamely építési termék gazdasági tevékenység keretében történő rendelkezésre bocsátása értékesítés vagy használat céljára, akár ingyenesen, akár ellenérték fejében;

17.   „forgalomba hozatal”: az építési terméknek az uniós piacon első alkalommal történő forgalmazása;

18.   „gazdasági szereplő”: a gyártó, az importőr, a forgalmazó, illetve a meghatalmazott képviselő;

19.   „gyártó”: az a természetes vagy jogi személy, aki az építési terméket gyártja, vagy aki saját nevében vagy védjegye alatt egy ilyen terméket terveztet vagy gyártat és értékesít;

20.   „forgalmazó”: az értékesítési láncban a gyártótól vagy importőrtől eltérő természetes vagy jogi személy, aki forgalmazza az építési terméket;

21.   „importőr”: az Unióban letelepedett természetes vagy jogi személy, aki harmadik országból származó építési terméket hoz forgalomba az uniós piacon;

22.   „meghatalmazott képviselő”: az Unióban letelepedett természetes vagy jogi személy, aki a gyártótól írásbeli meghatalmazást kapott, hogy meghatározott feladatok céljából a gyártó nevében eljárjon;

23.   „kivonás a forgalomból”: minden olyan intézkedés, amelynek célja az építési termék forgalmazásának megakadályozása az értékesítési láncban;

24.   „visszahívás”: minden olyan intézkedés, amelynek célja a végfelhasználók számára már forgalmazott építési termék visszavétele;

25.   „akkreditálás”: a 765/2008/EK rendelet fogalommeghatározása szerinti eljárás;

26.   „üzemi gyártásellenőrzés”: az üzemi gyártás folyamatos, dokumentált, a vonatkozó harmonizált műszaki előírásoknak megfelelően történő belső ellenőrzése;

27.   „mikrovállalkozás”: a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló, 2003. május 6-i bizottsági ajánlásban (14) szereplő meghatározás szerinti mikrovállalkozás;

28.   „életciklus”: az építési termék életének egymást követő és egymással összefüggő szakaszai, a nyersanyagbeszerzéstől vagy természeti erőforrásokból történő előállítástól a végső ártalmatlanításig.

3. cikk

Az építményekre vonatkozó alapkövetelmények és az építési termékek alapvető jellemzői

(1)   A szabványosítási megbízások és a harmonizált műszaki előírások kidolgozásának alapját az I. mellékletben meghatározott, az építményekre vonatkozó alapvető követelmények képezik.

(2)   Az építési termékek alapvető jellemzőit a harmonizált műszaki előírások határozzák meg az építményekre vonatkozó alapvető követelményekkel összefüggésében.

(3)   Harmonizált szabvány által szabályozott egyes építési termékcsaládok esetében – amennyiben szükséges és ahol a harmonizált szabványban meghatározott rendeltetésük indokolja – a Bizottság a 60. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal megállapíthatja azokat az alapvető jellemzőket, amelyekről a gyártónak a termék teljesítményére vonatkozóan a forgalomba hozatalkor nyilatkoznia kell.

Ahol szükséges, a Bizottság a 60. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal szintén megállapíthat a termék teljesítményére vonatkozó küszöbszinteket azon alapvető jellemzők tekintetében, amelyekről nyilatkozni kell.

II.   FEJEZET

TELJESÍTMÉNYNYILATKOZAT ÉS CE JELÖLÉS

4. cikk

Teljesítménynyilatkozat

(1)   Harmonizált szabvány által szabályozott építési termék esetében, vagy ha a termék megfelel egy, a termék vonatkozásában kiadott európai műszaki értékelésnek, a gyártónak forgalomba hozatalkor nyilatkozatot kell kiállítania a termék teljesítményére vonatkozóan.

(2)   Harmonizált szabvány által szabályozott építési termék esetében, vagy ha a termék megfelel egy, a termék vonatkozásában kiadott európai műszaki értékelésnek, a terméknek az alkalmazandó harmonizált műszaki előírásokban meghatározott alapvető jellemzők tekintetében nyújtott teljesítményével kapcsolatban csak olyan információt lehet bármilyen formában közölni, amely a teljesítménynyilatkozatban részletesen szerepel, kivéve azt az esetet, amikor az 5. cikkel összhangban nem készült teljesítménynyilatkozat.

(3)   A teljesítménynyilatkozat elkészítésével a gyártó felelősséget vállal azért, hogy az építési termék megfelel a nyilatkozatban rögzített teljesítménynek. A tagállamok a gyártó által kiállított teljesítménynyilatkozatot pontosnak és megbízhatónak tekintik, mindaddig, amíg fel nem merül ennek ellenkezője.

5. cikk

A teljesítménynyilatkozat kiállítására vonatkozó követelménytől való eltérések

A 4. cikk (1) bekezdésétől eltérve, és abban az esetben, ha nincsenek olyan uniós vagy nemzeti rendelkezések, amelyek megkövetelnék az építési termékek rendeltetésének helyén az alapvető jellemzőkről szóló nyilatkozat kiadását, a harmonizált szabvány által szabályozott termék forgalomba hozatalakor a gyártó eltekinthet a teljesítménynyilatkozat kiállításától, amenynyiben:

a)

az egyedi vagy rendelésre készített, nem sorozatban gyártott, meghatározott célra szánt építési terméket a termék biztonságos beépítéséért felelős gyártó egyetlen, beazonosítható építménybe építi be, összhangban az alkalmazandó nemzeti szabályokkal és a nemzeti előírások szerint kijelölt, a biztonságos kivitelezésért felelős személyek felügyelete mellett;

b)	az építési terméket az építkezés helyszínén gyártották, az alkalmazandó nemzeti szabályok szerint az építménybe való beépítés céljával, és a tagállami előírások szerint kijelölt, a biztonságos kivitelezésért felelős személyek felügyelete mellett; vagy

c)

az építési terméket hagyományos vagy az örökségmegőrzésnek megfelelő módon, nem ipari gyártás keretében állítják elő, olyan építmények megfelelő felújítása céljára, amelyek a vonatkozó tagállami szabályok szerint környezetük kiemelt státusa vagy különleges építészeti vagy történeti értékük miatt hivatalos védelmet élveznek.

6. cikk

A teljesítménynyilatkozat tartalma

(1)   A teljesítménynyilatkozat – a vonatkozó harmonizált műszaki előírásoknak megfelelően – az építési termékek teljesítményét fejezi ki azok alapvető jellemzőinek vonatkozásában.

(2)   A teljesítménynyilatkozat különösen a következő információkat tartalmazza:

a)	a terméktípus meghatározását, amelyre a teljesítménynyilatkozatot kiadták;

b)	az építési termékek teljesítménye állandóságának értékelésére és ellenőrzésére szolgáló, az V. mellékletben szereplő rendszer vagy rendszerek;

c)	az egyes alapvető jellemzők értékelésére használt harmonizált szabvány vagy európai műszaki értékelés hivatkozási száma és kibocsátási dátuma;

d)	adott esetben a felhasznált egyedi műszaki dokumentáció hivatkozási száma, valamint azok a követelmények, amelyeknek a gyártó állítása szerint a termék megfelel.

(3)   A teljesítménynyilatkozat emellett az alábbiakat tartalmazza:

a)	az építési termék egy vagy több, az alkalmazandó harmonizált műszaki előírásoknak megfelelő rendeltetése;

b)	a nyilatkozatban szereplő egy vagy több rendeltetés vonatkozásában a szóban forgó harmonizált műszaki előírások szerinti alapvető jellemzők jegyzéke;

c)	az építési termék teljesítménye legalább egy, a nyilatkozatban szereplő egy vagy több rendeltetés szempontjából releváns alapvető jellemző tekintetében;

d)	adott esetben az építési termék szintek vagy osztályok szerinti, vagy leírásban, adott esetben számítás eredményeképpen megadott teljesítménye azon alapvető jellemzőinek vonatkozásában, amelyeket a 3. cikk (3) bekezdésének megfelelően határoztak meg;

e)

az építési termék azon alapvető jellemzőinek teljesítménye, amelyek a termék rendeltetésével vagy rendeltetéseivel kapcsolatosak, figyelembe véve a termék rendeltetésével vagy rendeltetéseivel kapcsolatos azon rendelkezéseket, amelyek arra a helyre vonatkoznak, ahol a gyártó forgalmazni kívánja a terméket;

f)	a jegyzékben szereplő olyan alapvető jellemzők tekintetében, amelyekre nincs NPD nyilatkozat, az NPD (No Performance Determined – nincs meghatározott teljesítmény) betűk;

g)	ha a szóban forgó termékre kiadtak európai műszaki értékelést, az építési terméknek a vonatkozó európai műszaki értékelésben szereplő nyilatkozat szerinti valamennyi alapvető jellemzője vonatkozásában szintek vagy osztályok szerint, illetve leírásban kifejezett teljesítménye.

(4)   A teljesítménynyilatkozatot a III. mellékletben található minta felhasználásával kell kiállítani.

(5)   Az 1907/2006/EK rendelet 31. vagy adott esetben 33. cikkében említett információkat a teljesítménynyilatkozattal együtt kell rendelkezésre bocsátani.

7. cikk

Teljesítménynyilatkozat mellékelése

(1)   Valamennyi forgalmazott termékhez mellékelni kell a teljesítménynyilatkozat egy példányát nyomtatott vagy elektronikus formában.

Amennyiben azonban egy egész terméktételt egyetlen felhasználónak szállítanak, elegendő, ha a szállítmányhoz a teljesítménynyilatkozat egy példányát mellékelik, akár nyomtatott, akár elektronikus formában.

(2)   A címzett kérésére rendelkezésére kell bocsátani a teljesítménynyilatkozat papírra nyomtatott példányát.

(3)   Az (1) és (2) bekezdéstől eltérve, a teljesítménynyilatkozat másolatát a Bizottság által a 60. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal megállapítandó feltételek szerint az interneten is közzé lehet tenni. E feltételek többek között azt biztosítják, hogy a teljesítménynyilatkozat legalább a 11. cikk (2) bekezdésében említett időszakban hozzáférhető maradjon.

(4)   A teljesítménynyilatkozatot annak a tagállamnak a nyelvén vagy nyelvein kell rendelkezésre bocsátani, amelyben a terméket forgalmazzák.

8. cikk

A CE jelölésre vonatkozó általános elvek és a CE jelölés használata

(1)   A CE jelölésre a 765/2008/EK rendelet 30. cikkében megállapított általános elvek vonatkoznak.

(2)   A CE jelölést az olyan építési termékeken helyezik el, amelyek tekintetében a gyártó a 4. és 6. cikknek megfelelően teljesítménynyilatkozatot állított ki.

Ha a gyártó nem állított ki teljesítménynyilatkozatot a 4. és 6. cikknek megfelelően, a termék nem kaphat CE jelölést.

A CE jelölés elhelyezésével vagy elhelyeztetésével a gyártók az arra vonatkozóan vállalt felelősségüket jelzik, hogy az építési termék megfelel a nyilatkozatban szereplő teljesítménynek, valamint az ebben a rendeletben és az egyéb, a jelölés alkalmazását előíró vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályokban megállapított valamennyi alkalmazandó követelménynek.

Az egyéb vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályokban a CE jelölés alkalmazásával kapcsolatban megállapított szabályok e bekezdés sérelme nélkül alkalmazandók.

(3)   A harmonizált műszaki előírások által szabályozott építési termékek esetében, vagy azok tekintetében, amelyekre európai műszaki értékelést adtak ki, a CE jelölés az egyetlen olyan jelölés, amely tanúsítja, hogy az építési termék az adott harmonizált műszaki előírások vagy az európai műszaki értékelés szerinti alapvető jellemzői tekintetében megfelel a nyilatkozatban szereplő teljesítménynek.

E tekintetben a tagállamok nemzeti intézkedéseikben nem vezetnek be – vagy adott esetben visszavonják – a CE jelölésen kívüli olyan jelölésekre való hivatkozásokat, amelyek azt tanúsítják, hogy a jelöléssel ellátott termék a harmonizált szabvány szerinti alapvető jellemzők tekintetében megfelel a nyilatkozatban szereplő teljesítménynek.

(4)   A tagállamok saját területükön vagy hatáskörükben nem tiltják meg és nem akadályozzák a CE jelöléssel ellátott építési termékek forgalmazását vagy felhasználását, amennyiben a teljesítménynyilatkozatban foglaltak megfelelnek az érintett tagállamban az adott felhasználásra vonatkozóan megállapított követelményeknek.

(5)   A tagállamok biztosítják, hogy a CE jelöléssel ellátott építési termékek használatát sem a közjogi szervek, sem a közszolgáltatásokat ellátó vállalkozásként, illetve monopolhelyzet vagy közmegbízás alapján közjogi szervként működő magánjogi szervek által bevezetett szabályok vagy feltételek nem akadályozzák, amennyiben a teljesítménynyilatkozatban foglaltak megfelelnek az érintett tagállamban az adott felhasználásra vonatkozóan megállapított követelményeknek.

(6)   A tagállamok által az építményekre vonatkozó követelményekben használt módszereknek, csakúgy, mint az építési termékek alapvető jellemzőivel kapcsolatos egyéb nemzeti jogszabályoknak, összhangban kell lenniük a harmonizált szabványokkal.

9. cikk

A CE jelölés elhelyezésére vonatkozó szabályok és feltételek

(1)   A CE jelölést jól láthatóan, olvashatóan és letörölhetetlenül kell feltüntetni az építési terméken vagy az ahhoz csatolt címkén. Amennyiben a termék jellege miatt ez nem lehetséges, vagy nem indokolt, a jelölést a csomagoláson, illetve a kísérő dokumentáción helyezik el.

(2)   A CE jelölést annak az évszámnak az utolsó két számjegye követi, amely évben a jelölést először elhelyezték, valamint a gyártó neve és bejegyzett címe, vagy nevének és címének könnyű és egyértelmű beazonosításra alkalmas védjegye, a termék típusának egyedi azonosító kódja, a teljesítménynyilatkozat hivatkozási száma és a nyilatkozatban szereplő teljesítmény szintje vagy osztálya, az alkalmazott harmonizált műszaki előírásra való hivatkozás, adott esetben a bejelentett szerv azonosító száma, valamint a vonatkozó harmonizált műszaki előírás szerinti rendeltetés.

(3)   A CE jelölést az építési termék forgalomba hozatala előtt kell a terméken elhelyezni. A CE jelölést követheti különleges kockázatokat vagy felhasználásokat jelölő piktogram vagy más jel.

10. cikk

Építésitermék-információs kapcsolattartó pontok

(1)   A tagállamok a 764/2008/EK rendelet 9. cikke szerint építésitermék-információs kapcsolattartó pontokat jelölnek ki.

(2)   A 764/2008/EK rendelet 10. és 11. cikkének rendelkezései az építésitermék-információs kapcsolattartó pontokra is alkalmazandók.

(3)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az építésitermék-információs kapcsolattartó pontok a 764/2008/EK rendelet 10. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feladatok keretében – átlátható és közérthető kifejezéseket használva – tájékoztatást nyújtsanak a területükön érvényben lévő azon rendelkezésekről, amelyek azt a célt szolgálják, hogy az egyes építési termékek megfeleljenek az adott rendeltetésre alkalmazandó, az építményekre vonatkozó alapvető követelményeknek, az e rendelet 6. cikke (3) bekezdésének e) pontjában foglaltaknak megfelelően.

(4)   Lehetővé kell tenni, hogy az építésitermék-információs kapcsolattartó pontok összeférhetetlenségi helyzetek kialakulása nélkül végezhessék munkájukat, különösen a CE jelölés megszerzésére irányuló eljárások tekintetében.

III.   FEJEZET

A GAZDASÁGI SZEREPLŐK KÖTELEZETTSÉGEI

11. cikk

A gyártók kötelezettségei

(1)   A gyártók a 4. és 6. cikknek megfelelően kiállítják a teljesítménynyilatkozatot, valamint a 8. és 9. cikknek megfelelően elhelyezik a CE jelölést.

A gyártók a teljesítménynyilatkozat alapjaként elkészítik a teljesítmény állandóságára vonatkozó előírás szerinti értékelési és ellenőrzési rendszerrel kapcsolatos valamennyi releváns elemet feltüntető műszaki dokumentációt.

(2)   A gyártók az építési termék forgalomba hozatalát követően 10 évig kötelesek megőrizni a műszaki dokumentációt és a teljesítménynyilatkozatot.

A Bizottság adott esetben az építési termékek egyes családjai vonatkozásában a 60. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal módosíthatja ezt az időtartamot az építési termék várható élettartama és az építményben játszott szerepe alapján.

(3)   A gyártók megfelelő eljárásokról gondoskodnak annak biztosítására, hogy a sorozatgyártás során fenntartsák a nyilatkozatban szereplő teljesítményt. A terméktípus és az alkalmazandó harmonizált műszaki előírások változásait a megfelelő módon figyelembe veszik.

Amennyiben ez az építési termék nyilatkozatban szereplő teljesítményének pontossága, megbízhatósága és állandósága biztosításához indokolt, a gyártók mintavizsgálatot végeznek a forgalomba hozott vagy forgalmazott építési terméken, kivizsgálják a panaszokat, és szükség esetén nyilvántartást vezetnek a panaszokról, a nem megfelelő termékekről és a termékvisszahívásokról, valamint folyamatosan tájékoztatják a forgalmazókat minden ilyen intézkedésről.

(4)   A gyártók biztosítják, hogy az építési termékeken az azonosításukat lehetővé tevő típus-, tétel- vagy sorozatszámot vagy egyéb ilyen elemet helyezzenek el, illetve, ha a termék mérete vagy jellege ezt nem teszi lehetővé, a szükséges információt az építési termék csomagolásán vagy az építési terméket kísérő dokumentáción bocsátják rendelkezésre.

(5)   Az építési terméken, vagy ha ez nem lehetséges, az építési termék csomagolásán vagy az építési terméket kísérő dokumentáción a gyártók feltüntetik nevüket, bejegyzett kereskedelmi nevüket vagy bejegyzett védjegyüket és az értesítési címüket. Értesítési címként egy olyan pontot kell megjelölni, ahol a gyártóval kapcsolatba lehet lépni.

(6)   A gyártók az építési termékek forgalmazása során gondoskodnak arról, hogy a termékhez az érintett tagállam nyelvén/nyelvein a felhasználók által könnyen érthető használati utasítást és biztonsági tájékoztatót mellékeljenek.

(7)   Azok a gyártók, amelyek úgy ítélik meg, illetve okuk van feltételezni, hogy az általuk forgalomba hozott építési termék nem felel meg a teljesítménynyilatkozatnak vagy az ebben a rendeletben szereplő más alkalmazandó követelményeknek, azonnal meghozzák a szükséges kiigazító intézkedéseket a szóban forgó építési termék megfelelőségének biztosítása érdekében, adott esetben pedig kivonják a forgalomból vagy visszahívják azt. Továbbá, amennyiben a termék veszélyt jelent, a gyártók erről haladéktalanul tájékoztatják azoknak a tagállamoknak az illetékes nemzeti hatóságait, amelyeknek piacán az építési terméket forgalomba hozták, és részletes tájékoztatást adnak különösen az előírások megsértéséről és a megtett kiigazító intézkedésekről.

(8)   A gyártók valamely illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére rendelkezésre bocsátják az építési termék teljesítménynyilatkozatnak vagy az ebben a rendeletben szereplő más alkalmazandó követelményeknek való megfelelőségének igazolásához szükséges minden információt és dokumentációt, az e hatóság számára könnyen érthető nyelven. Az említett hatóság felkérése alapján az importőrök az általuk forgalomba hozott építési termékekből eredő kockázatok kiküszöbölésére szolgáló minden intézkedésben együttműködnek a hatósággal.

12. cikk

Meghatalmazott képviselők

(1)   A gyártók írásbeli megbízással meghatalmazott képviselőt nevezhetnek ki.

A meghatalmazott képviselő megbízása a műszaki dokumentáció elkészítésére nem terjedhet ki.

(2)   A meghatalmazott képviselők a megbízásban meghatározott feladatokat látják el. A meghatalmazott képviselő megbízása értelmében legalább az alábbiak elvégzésére jogosult:

a)	a 11. cikk (2) bekezdésében említett ideig megőrzi és adott esetben a nemzeti felügyeleti hatóságok számára hozzáférhetővé teszi a teljesítménynyilatkozatot és a műszaki dokumentációt;

b)	valamely illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére rendelkezésre bocsát minden olyan információt és dokumentációt, amely igazolja, hogy az építési termék megfelel a teljesítménynyilatkozatnak vagy az ebben a rendeletben szereplő más alkalmazandó követelményeknek;

c)	az illetékes hatóságok felkérésére a megbízása körébe tartozó termékekből eredő kockázatok kiküszöbölése érdekében tett intézkedések terén együttműködik az illetékes nemzeti hatóságokkal.

13. cikk

Az importőrök kötelezettségei

(1)   Az importőrök kizárólag az e rendelet alkalmazandó követelményeinek megfelelő építési termékeket hozhatnak forgalomba az uniós piacon.

(2)   Az importőrök az építési termék forgalomba hozatala előtt meggyőződnek arról, hogy a gyártó elvégezte a teljesítmény állandóságának értékelését és ellenőrzését. Meggyőződnek arról is, hogy a gyártó elkészítette a 11. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett műszaki dokumentációt, és a 4. és 6. cikknek megfelelően mellékelte a teljesítménynyilatkozatot. Meggyőződnek továbbá arról, hogy a terméken – amenynyiben ez kötelező – fel van tüntetve az előírt CE jelölés, hogy a termékhez mellékelték az előírt dokumentációt, valamint hogy a gyártó betartotta a 11. cikk (4) és (5) bekezdésében előírt követelményeket.

Ha az importőr úgy ítéli meg, vagy oka van feltételezni, hogy az építési termék nem felel meg a teljesítménynyilatkozatnak vagy az e rendeletben szereplő egyéb alkalmazandó követelményeknek, addig nem hozhatja forgalomba az építési terméket, amíg nem biztosított, hogy a termék megfelel a kísérő teljesítménynyilatkozatnak és az e rendeletben szereplő egyéb alkalmazandó követelményeknek, vagy amíg a teljesítménynyilatkozatot nem helyesbítették. Továbbá, amennyiben a termék veszélyt jelent, az importőr erről tájékoztatja a gyártót és a piacfelügyeleti hatóságokat.

(3)   Az építési terméken, illetve, ha ez nem lehetséges, az építési termék csomagolásán vagy a terméket kísérő dokumentáción az importőrök feltüntetik nevüket, bejegyzett kereskedelmi nevüket vagy bejegyzett védjegyüket és az értesítési címüket.

(4)   Az importőrök az építési termékek forgalmazása során gondoskodnak arról, hogy a termékhez az érintett tagállam által meghatározott nyelven a felhasználók által könnyen érthető használati utasítást és biztonsági tájékoztatót mellékeljenek.

(5)   Az importőrök biztosítják, hogy mindaddig, amíg egy építési termékért felelnek, a tárolási vagy szállítási feltételek nem veszélyeztetik a termék teljesítménynyilatkozatnak való megfelelését.

(6)   Amennyiben az építési termék nyilatkozatban szereplő teljesítményének pontossága, megbízhatósága és állandósága biztosításához indokolt, az importőrök mintavizsgálatot végeznek a forgalomba hozott vagy forgalmazott építési terméken, kivizsgálják a panaszokat, és szükség esetén nyilvántartást vezetnek a panaszokról, a nem megfelelő termékekről és a termékvisszahívásokról, valamint folyamatosan tájékoztatják a forgalmazókat minden ilyen intézkedésről.

(7)   Azok az importőrök, amelyek úgy ítélik meg, illetve okuk van feltételezni, hogy az általuk forgalomba hozott építési termék nem felel meg a teljesítménynyilatkozatnak vagy az ebben a rendeletben szereplő más alkalmazandó követelményeknek, azonnal meghozzák a szükséges kiigazító intézkedéseket a szóban forgó építési termék megfelelőségének biztosítása érdekében, adott esetben pedig kivonják a forgalomból, vagy visszahívják azt. Továbbá, amennyiben az építési termék veszélyt jelent, az importőrök erről tájékoztatják azoknak a tagállamoknak az illetékes nemzeti hatóságait, amelyeknek piacán forgalmazták az építési terméket, és részletes tájékoztatást adnak különösen az előírások megsértéséről és a megtett kiigazító intézkedésekről.

(8)   Az importőrök a 11. cikk (2) bekezdésében említett ideig megőrzik a teljesítménynyilatkozat egy példányát a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok számára történő bemutatás céljából, és gondoskodnak arról, hogy e hatóságok kérésére a műszaki dokumentációt is be tudják mutatni.

(9)   Az importőrök valamely illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére rendelkezésre bocsátják az építési termék teljesítménynyilatkozatnak vagy az ebben a rendeletben szereplő más alkalmazandó követelményeknek való megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt, a hatóság számára könnyen érthető nyelven. Az említett hatóság felkérése alapján az importőrök az általuk forgalomba hozott építési termékekből eredő kockázatok kiküszöbölésére szolgáló minden intézkedésben együttműködnek a hatósággal.

14. cikk

A forgalmazók kötelezettségei

(1)   A forgalmazók az építési terméknek a piacon történő forgalmazásakor az e rendeletben meghatározott követelményekkel kapcsolatban kellő gondossággal járnak el.

(2)   A forgalmazók az építési termék forgalmazása előtt meggyőződnek arról, hogy előírás esetén a CE jelölés fel van tüntetve a terméken, a termékhez mellékelték a rendelet szerint szükséges dokumentációt, valamint a tagállam nyelvén/nyelvein írt, a felhasználók által könnyen érthető használati utasítást és biztonsági tájékoztatót. A forgalmazók meggyőződnek arról is, hogy a gyártó és az importőr betartotta a 11. cikk (4) és (5) bekezdésében és a 13. cikk (3) bekezdésében megállapított követelményeket.

Ha a forgalmazó úgy ítéli meg, vagy oka van feltételezni, hogy az építési termék nem felel meg a teljesítménynyilatkozatnak vagy az e rendeletben szereplő egyéb alkalmazandó követelményeknek, addig nem hozhatja forgalomba az építési terméket, amíg nem biztosított, hogy a termék megfelel a kísérő teljesítménynyilatkozatnak és az e rendeletben szereplő egyéb alkalmazandó követelményeknek, vagy amíg a teljesítménynyilatkozatot nem helyesbítették. Továbbá, amennyiben a termék veszélyt jelent, a forgalmazó tájékoztatja erről a gyártót vagy az importőrt, valamint a piacfelügyeleti hatóságokat.

(3)   A forgalmazók biztosítják, hogy mindaddig, amíg egy építési termékért felelnek, a tárolási vagy szállítási feltételek nem veszélyeztetik a termék a teljesítménynyilatkozatnak vagy az e rendeletben szereplő egyéb alkalmazandó követelményeknek való megfelelését.

(4)   Azok a forgalmazók, amelyek úgy ítélik meg, illetve okuk van feltételezni, hogy az általuk forgalmazott építési termék nem felel meg a teljesítménynyilatkozatnak vagy az ebben a rendeletben szereplő más alkalmazandó követelményeknek, meghozzák a szükséges kiigazító intézkedéseket a szóban forgó építési termék megfelelőségének biztosítása érdekében, adott esetben pedig kivonják a forgalomból vagy visszahívják azt. Továbbá amennyiben a termék veszélyt jelent, erről tájékoztatják azoknak a tagállamoknak az illetékes nemzeti hatóságait, amelyeknek piacán forgalmazták a terméket, és részletes tájékoztatást adnak különösen az előírások megsértéséről és a megtett kiigazító intézkedésekről.

(5)   A forgalmazók valamely illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére rendelkezésre bocsátják az építési termék teljesítménynyilatkozatnak vagy az ebben a rendeletben szereplő más alkalmazandó követelményeknek való megfelelőségének igazolásához szükséges minden információt és dokumentációt, az e hatóság számára könnyen érthető nyelven. Az említett hatóság felkérése alapján a forgalmazók az általuk forgalmazott építési termékekből eredő kockázatok kiküszöbölésére szolgáló minden intézkedésben együttműködnek a hatósággal.

15. cikk

Azok az esetek, amelyekben a gyártói kötelezettségek az importőrökre és a forgalmazókra vonatkoznak

Amennyiben egy importőr vagy forgalmazó a saját nevében vagy védjegye alatt hoz forgalomba egy terméket, illetve olyan módon módosít egy már forgalomba hozott építési terméket, ami befolyásolhatja a termék teljesítménynyilatkozatnak való megfelelőségét, az importőrt vagy a forgalmazót e rendelet alkalmazásában gyártónak kell tekinteni, és őt a gyártó 11. cikkben rögzített kötelezettségei terhelik.

16. cikk

A gazdasági szereplők azonosítása

A gazdasági szereplők a 11. cikk (2) bekezdésében meghatározott ideig, a piacfelügyeleti hatóságok kérésére azonosítják:

a)	azokat a gazdasági szereplőket, amelyek terméket szállítottak nekik;

b)	azokat a gazdasági szereplőket, amelyeknek ők szállítottak terméket.

IV.   FEJEZET

HARMONIZÁLT MŰSZAKI ELŐÍRÁSOK

17. cikk

Harmonizált szabványok

(1)   A harmonizált szabványokat a 98/34/EK irányelv I. mellékletében felsorolt európai szabványügyi testületek dolgozzák ki a Bizottság által az irányelv 6. cikkének megfelelően és az e rendelet 64. cikkében említett építésügyi állandó bizottsággal (a továbbiakban: építésügyi állandó bizottság) folytatott konzultációt követően benyújtott kérelmek (a továbbiakban: a megbízások) alapján.

(2)   Ahol az érdekelt feleket e cikknek megfelelően bevonják a harmonizált szabványok kidolgozásába, az európai szabványügyi testületek biztosítják, hogy az érdekeltek különböző csoportjai valamennyi fórumon tisztességes és méltányos módon képviseltethessék magukat.

(3)   A harmonizált szabványok meghatározzák az építési termékek által alapvető jellemzőik tekintetében nyújtott teljesítmény értékelésére szolgáló módszereket és kritériumokat.

Ha a vonatkozó megbízás előírja, a harmonizált szabványban megjelölik a hatálya alá tartozó termékek rendeltetését.

A harmonizált szabványok megállapíthatnak egyszerűsített és kevésbé költséges vizsgálati módszereket az építési termékek alapvető jellemzőikkel kapcsolatos teljesítményének értékelésére, ahol ez indokolt és ahol ez az eredmények pontosságát, hitelességét és állandóságát nem veszélyezteti.

(4)   Az európai szabványügyi testületek a harmonizált szabványokban meghatározzák az alkalmazandó üzemi gyártásellenőrzést, amely figyelembe veszi az érintett építési termék gyártási eljárásának egyedi körülményeit.

A harmonizált szabvány tartalmazza a teljesítmény állandóságának értékelésére és ellenőrzésére szolgáló rendszer végrehajtásához szükséges valamennyi műszaki részletet.

(5)   A Bizottság elbírálja, hogy az európai szabványügyi testületek által megállapított harmonizált szabványok megfelelnek-e a vonatkozó megbízásoknak.

A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi a vonatkozó megbízásoknak megfelelő harmonizált szabványok hivatkozásainak jegyzékét.

A jegyzékben szereplő valamennyi harmonizált szabvány esetében fel kell tüntetni a következőket:

a)	a hatályukat vesztő harmonizált műszaki előírások hivatkozásai, amennyiben van ilyen;

b)	a párhuzamos hatályosság időszakának kezdete;

c)	a párhuzamos hatályosság időszakának vége.

A Bizottság közzéteszi a jegyzék naprakésszé tételére szolgáló összes adatot.

A párhuzamos hatályosság kezdetének időpontjától a harmonizált szabványt fel lehet használni az annak hatálya alá tartozó építési termékre vonatkozó teljesítménynyilatkozat elkészítéséhez. A nemzeti szabványügyi testületek feladata gondoskodni a harmonizált szabványok 98/34/EK irányelvnek megfelelő átültetéséről.

A 36–38. cikk sérelme nélkül, a párhuzamos hatályosság végének időpontjától kizárólag a harmonizált szabvány alapján készíthető el az annak hatálya alá tartozó építési termékekre vonatkozó teljesítménynyilatkozat.

A párhuzamos hatályosság időszakának leteltével az ellentmondó nemzeti szabványokat vissza kell vonni, és a tagállamoknak meg kell szüntetniük valamennyi ellentmondó nemzeti rendelkezés érvényességét.

18. cikk

A harmonizált szabványokkal szembeni hivatalos kifogás

(1)   Ha egy tagállam vagy a Bizottság úgy ítéli meg, hogy egy harmonizált szabvány nem felel meg teljesen a vonatkozó megbízásban meghatározott követelményeknek, az érintett tagállam vagy a Bizottság az építésügyi állandó bizottsággal folytatott konzultációt követően a 98/34/EK irányelv 5. cikke alapján létrehozott bizottság elé terjeszti az ügyet, indokolással ellátva. A megfelelő európai szabványügyi testületekkel folytatott konzultációt követően a bizottság haladéktalanul véleményt nyilvánít.

(2)   A 98/34/EK irányelv 5. cikke alapján létrehozott bizottság véleménye alapján a Bizottság dönt arról, hogy közzéteszi, nem teszi közzé, korlátozásokkal teszi közzé, fenntartja, korlátozásokkal tartja fenn vagy visszavonja a szóban forgó harmonizált szabványra vonatkozó hivatkozásokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(3)   A Bizottság a döntéséről tájékoztatja az érintett európai szabványügyi testületet, és szükség esetén a szóban forgó harmonizált szabványok felülvizsgálatát kéri.

19. cikk

Az európai értékelési dokumentum

(1)   Valamely gyártó európai műszaki értékelésre vonatkozó kérelmét követően a műszaki értékelést végző szervek szervezete kidolgozza és elfogadja az európai értékelési dokumentumot minden olyan építési termék esetében, amely nem vagy nem teljes mértékben képezi harmonizált szabvány tárgyát, és amelynek teljesítményét alapvető jellemzőinek tekintetében nem lehet teljes mértékben valamely meglévő harmonizált szabvány alapján értékelni, többek között az alábbi okok miatt:

a)	a termék nem képezi egyik meglévő harmonizált szabvány tárgyát sem;

b)	a harmonizált szabványban meghatározott értékelési módszer a termék legalább egy alapvető jellemzője tekintetében nem megfelelő; vagy

c)	a harmonizált szabvány a termék legalább egy alapvető jellemzője tekintetében nem ír elő értékelési módszert.

(2)   Az európai értékelési dokumentum elfogadására irányuló folyamat során tiszteletben kell tartani a 20. cikkben meghatározott elveket, valamint be kell tartani a 21. cikkben és a II. mellékletben szereplő szabályokat.

(3)   A Bizottság a II. melléklet módosítására felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el a 60. cikknek megfelelően, és kiegészítő eljárási szabályokat határozhat meg az európai értékelési dokumentumok kidolgozására és elfogadására.

(4)   A Bizottság szükség esetén, az építésügyi állandó bizottsággal való konzultációt követően az e cikk (1) bekezdésében említett termékekre vonatkozó harmonizált szabványok kidolgozására a 17. cikk (1) bekezdése szerint kiadandó megbízások alapjául meglévő európai értékelési dokumentumokat használ fel.

20. cikk

Az európai értékelési dokumentumok kidolgozására és elfogadására vonatkozó elvek

(1)   Az európai értékelési dokumentumok kidolgozásának és elfogadásának folyamata:

a)	az érintett gyártók számára átlátható;

b)	az indokolatlan késedelmek elkerülése érdekében megfelelő, kötelező határidőket határoz meg;

c)	megfelel az üzleti titok védelmére és a bizalmas adatkezelésre vonatkozó előírásoknak;

d)	megfelelő részvételi lehetőséget biztosít a Bizottság számára;

e)	a gyártó szempontjából költséghatékony; valamint

f)	a szóban forgó termék számára kijelölt műszaki értékelést végző szervek között kellő mértékű kollegialitást és koordinációt biztosít.

(2)   A műszaki értékelést végző szervek és a műszaki értékelést végző szervek szervezete közösen viselik az európai értékelési dokumentumok kidolgozásával és elfogadásával kapcsolatban felmerülő összes költséget.

21. cikk

A műszaki értékelést végző szerv kötelezettségei európai műszaki értékelés iránti kérelem beérkezése esetén

(1)   Az európai műszaki értékelés iránti kérelmet kézhez vevő műszaki értékelést végző szerv a következők szerint tájékoztatja a gyártót arról, hogy az építési terméket teljesen vagy részben harmonizált műszaki előírás szabályozza:

a)	amennyiben a terméket teljes mértékben harmonizált szabvány szabályozza, a műszaki értékelést végző szerv tájékoztatja a gyártót arról, hogy a 19. cikk (1) bekezdése értelmében a szóban forgó termékre nem adható ki európai műszaki értékelés;

b)	amennyiben a terméket tejes mértékben európai értékelési dokumentum szabályozza, a műszaki értékelést végző szerv tájékoztatja a gyártót arról, hogy a szóban forgó dokumentumot fogják alapul venni a kiadandó európai műszaki értékeléshez;

c)	amennyiben a terméket nem, vagy nem teljes mértékben szabályozza harmonizált műszaki előírás, a műszaki értékelést végző szerv a II. mellékletben meghatározott vagy a 19. cikk (3) bekezdésével összhangban kidolgozott eljárási szabályokat alkalmazza.

(2)   Az (1) bekezdés b) és c) pontjában említett esetekben a műszaki értékelést végző szerv tájékoztatja a műszaki értékelést végző szervek európai szervezetét és a Bizottságot a kérelem tartalmáról, és közli annak a teljesítményállandóság értékeléséről és ellenőrzéséről szóló megfelelő bizottsági határozatnak a számát, amelyet a termék műszaki értékelésekor alkalmazni kíván, illetve adott esetben tájékoztatja őket az ilyen bizottsági határozat hiányáról.

(3)   Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a szóban forgó építési termék vonatkozásában nincs a teljesítmény állandóságának értékeléséről és ellenőrzéséről szóló megfelelő bizottsági határozat, akkor a 28. cikket kell alkalmazni.

22. cikk

Kihirdetés

A műszaki értékelést végző szervek szervezete által elfogadott európai értékelési dokumentumokat meg kell küldeni a Bizottságnak. A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában kihirdeti a végleges európai értékelési dokumentumokra vonatkozó hivatkozások jegyzékét.

A Bizottság közzéteszi a jegyzék naprakésszé tételére szolgáló összes adatot.

23. cikk

A műszaki értékelést végző szervek közötti vita esetén alkalmazandó vitarendezési eljárás

Ha a műszaki értékelést végző szervek az előírt határidőn belül nem jutottak megegyezésre az európai értékelési dokumentumról, a műszaki értékelést végző szervek szervezete megfelelő megoldás céljából a Bizottság elé terjeszti az ügyet.

24. cikk

Az európai értékelési dokumentum tartalma

(1)   Az európai értékelési dokumentum tartalmazza legalább az építési termék általános leírását, a termék gyártó által meghatározott rendeltetése szempontjából lényeges, továbbá a gyártó és a műszaki értékelést végző szervek szervezete által közösen megállapított alapvető jellemzők felsorolását és azokat a módszereket és feltételeket, amelyek ezen alapvető jellemzők tekintetében a termék teljesítményének értékeléséhez szükségesek.

(2)   Az európai értékelési dokumentumban meghatározzák az alkalmazandó üzemi gyártásellenőrzés alapelveit, figyelembe véve a szóban forgó építési termék gyártási eljárásának körülményeit.

(3)   Ha a termék egyes alapvető jellemzőinek teljesítménye megfelelően értékelhető más – harmonizált műszaki előírásokban vagy a 66. cikk (3) bekezdésében említett iránymutatásokban már meghatározott vagy az európai műszaki engedélyek kibocsátásához a 89/106/EGK irányelv 9. cikkével összhangban 2013. július 1-je előtt használt – módszerek és kritériumok alapján, akkor e meglévő módszereket és kritériumokat bele kell foglalni az európai értékelési dokumentumba.

25. cikk

Az európai értékelési dokumentumokkal szembeni hivatalos kifogás

(1)   Amennyiben egy tagállam vagy a Bizottság úgy ítéli meg, hogy egy európai értékelési dokumentum nem felel meg teljesen az építményekre vonatkozó, az I. mellékletben szereplő alapvető követelmények értelmében támasztott elvárásoknak, az érintett tagállam vagy a Bizottság megfelelő indokolással ellátva az építésügyi állandó bizottság elé terjeszti az ügyet. Az építésügyi állandó bizottság a műszaki értékelést végző szervek szervezetével folytatott konzultációt követően haladéktalanul véleményt nyilvánít.

(2)   Az építésügyi állandó bizottság véleménye alapján a Bizottság dönt arról, hogy közzéteszi, nem teszi közzé, korlátozásokkal teszi közzé, fenntartja, korlátozásokkal tartja fenn vagy visszavonja a szóban forgó európai értékelési dokumentumra vonatkozó hivatkozásokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(3)   A Bizottság megfelelően tájékoztatja a műszaki értékelést végző szervek szervezetét, és adott esetben kéri az érintett európai értékelési dokumentum felülvizsgálatát.

26. cikk

Európai műszaki értékelés

(1)   Az európai műszaki értékelést a gyártó kérésére a műszaki értékelést végző szerv adja ki a 21. cikkben és a II. mellékletben szereplő rendelkezésekkel összhangban kidolgozott európai értékelési dokumentum alapján.

Amennyiben rendelkezésre áll európai értékelési dokumentum, az európai műszaki értékelés akkor is kiadható, ha a harmonizált szabvány kidolgozására vonatkozó megbízást már kiadták. A kiadásra a párhuzamos hatályosságnak a Bizottság által a 17. cikk (5) bekezdésével összhangban meghatározott kezdeti időpontjáig van lehetőség.

(2)   Az európai műszaki értékelés szintek vagy osztályok, vagy leírás megadásával tartalmazza azokat a rendeltetés céljára – a gyártó és az európai műszaki értékelésre vonatkozó kérelmet kézhez vevő műszaki értékelést végző szerv megállapodásával – a nyilatkozatba foglalandó alapvető jellemzőket, amelyekre a gyártó teljesítménynyilatkozatot állít ki, továbbá tartalmazza a teljesítmény állandóságának értékelésére és ellenőrzésére szolgáló rendszer végrehajtásához szükséges összes műszaki részletet.

(3)   E cikk egységes végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottság a 64. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban végrehajtási aktusokat fogad el az európai műszaki értékelés formátumának meghatározása érdekében.

27. cikk

Teljesítményszintek és -osztályok

(1)   A Bizottság a 60. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásával az építési termékek alapvető jellemzői vonatkozásában teljesítményosztályokat határozhat meg.

(2)   Abban az esetben, ha a Bizottság teljesítményosztályokat határozott meg az építési termékek alapvető jellemzői vonatkozásában, az európai szabványügyi testületek ezeket az osztályokat használják a harmonizált szabványokban. A műszaki értékelést végző szervek szervezete adott esetben ezeket az osztályokat használja az európai értékelési dokumentumokban.

Ha a Bizottság nem határozott meg teljesítményosztályokat az építési termékek alapvető jellemzői vonatkozásában, akkor ezeket az európai szabványügyi testületek határozhatják meg a harmonizált szabványokban, felülvizsgált megbízás alapján.

(3)   Ha a vonatkozó megbízások előírják, az európai szabványügyi testületek a harmonizált szabványokban küszöbszinteket állapítanak meg az alapvető jellemzők és adott esetben azon rendeltetések tekintetében, amelyeknek az építési termékeknek meg kell felelniük a tagállamokban.

(4)   Ha az európai szabványügyi testületek egy harmonizált szabványban teljesítményosztályokat határoztak meg, a műszaki értékelést végző szervek szervezete ezeket az osztályokat használja az európai értékelési dokumentumokban, amennyiben azok az építési termék szempontjából relevánsak.

Amennyiben helyénvalónak ítéli, a műszaki értékelést végző szervek szervezete – a Bizottság egyetértésével és az építésügyi állandó bizottsággal folytatott konzultációt követően – az európai értékelési dokumentumban teljesítményosztályokat és küszöbszinteket határozhat meg az építési termékek alapvető jellemzőinek vonatkozásában a gyártó által meghatározott rendeltetés keretein belül.

(5)   A Bizottság a 60. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásával meghatározhatja, hogy milyen feltételek mellett tekinthető úgy, hogy valamely építési termék vizsgálat nélkül vagy további vizsgálat nélkül megfelel egy bizonyos teljesítményszintnek vagy -osztálynak.

Ha a Bizottság nem határozott meg ilyen feltételeket, akkor felülvizsgált megbízás alapján az európai szabványügyi testületek határozhatják meg ezeket a harmonizált szabványokban.

(6)   Ha a Bizottság az (1) bekezdéssel összhangban osztályozási rendszereket határozott meg, a tagállamok az építési termékek által alapvető jellemzőik vonatkozásában teljesítendő teljesítményszinteket vagy -osztályokat csak ezeknek az osztályozási rendszereknek megfelelően határozhatják meg.

(7)   Az európai szabványügyi testületek és a műszaki értékelést végző szervek szervezete a teljesítményosztályok és a küszöbszintek meghatározása során tiszteletben tartja a tagállamok szabályozási igényeit.

28. cikk

A teljesítmény állandóságának értékelése és ellenőrzése

(1)   Az építési termékek teljesítménye állandóságának az alapvető jellemzőik tekintetében való értékelését és ellenőrzését az V. mellékletben meghatározott rendszerek valamelyikének megfelelően kell elvégezni.

(2)   A Bizottság a 60. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásával meghatározhatja és különösen az emberek egészségére és biztonságára, valamint a környezetre gyakorolt hatások alapján felülvizsgálhatja, hogy az adott építési termék vagy építésitermék-család, illetve az adott alapvető jellemző esetében melyik rendszer vagy rendszerek alkalmazandók. Ennek során a Bizottság figyelembe veszi a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok által beküldött dokumentált tapasztalatokat is.

A Bizottság minden esetben a legkevésbé költséges, de az építményekre vonatkozó valamennyi alapvető követelménynek való megfelelést lehetővé tevő rendszert vagy rendszereket választja.

(3)   Az ily módon meghatározott rendszert vagy rendszereket a harmonizált szabványokra vonatkozó megbízásokban és a harmonizált műszaki előírásokban rögzítik.

V.   FEJEZET

A MŰSZAKI ÉRTÉKELÉST VÉGZŐ SZERVEK

29. cikk

A műszaki értékelést végző szervek kijelölése, figyelemmel kísérése és értékelése

(1)   A tagállamok saját területükön belül a IV. melléklet 1. táblázatában felsorolt egy vagy több termékkör tekintetében műszaki értékelést végző szerveket jelölhetnek ki.

A műszaki értékelést végző szervet kijelölő tagállamok közlik a többi tagállammal és a Bizottsággal a kijelölt szervek nevét és címét, valamint azokat a termékköröket, amelyek tekintetében a szervet kijelölték.

(2)   A Bizottság a lehető legmagasabb szintű átláthatóság elérése érdekében elektronikus formában nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a műszaki értékelést végző szervek jegyzékét, amelyben feltünteti azokat a termékköröket, amelyek értékelésére a szerveket kijelölték.

A Bizottság közzéteszi a jegyzék naprakésszé tételére szolgáló összes adatot.

(3)   A tagállamok figyelemmel kísérik az általuk kijelölt műszaki értékelést végző szervek tevékenységét és szakmai alkalmasságát, és a IV. melléklet 2. táblázatában meghatározott követelmények alapján értékelik azokat.

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a műszaki értékelést végző szervek kijelölésére létrehozott nemzeti eljárásaikról, a műszaki értékelést végző szervek tevékenységének és szakmai alkalmasságának figyelemmel kíséréséről, továbbá az említett információkat érintő valamennyi változásról.

(4)   A Bizottság az építésügyi állandó bizottsággal folytatott konzultációt követően iránymutatásokat fogad el a műszaki értékelést végző szervek értékelésének lefolytatására vonatkozóan.

30. cikk

A műszaki értékelést végző szervekre vonatkozó követelmények

(1)   A műszaki értékelést végző szerv a kijelölésében meghatározott termékkör vonatkozásában elvégzi az értékelést, és kiadja az európai műszaki értékelést.

A műszaki értékelést végző szervnek kijelölésének keretein belül teljesítenie kell a IV. melléklet 2. táblázatában meghatározott követelményeket.

(2)   A műszaki értékelést végző szerv nyilvánosan hozzáférhetővé teszi szervezeti felépítését és belső döntéshozó testületei tagjainak nevét.

(3)   Ha a műszaki értékelést végző szerv már nem felel meg az (1) bekezdésben említett követelményeknek, a tagállam a vonatkozó termékkör tekintetében visszavonja a szóban forgó, műszaki értékelést végző szerv kijelölését, és erről tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot.

31. cikk

A műszaki értékelést végző szervek koordinálása

(1)   A műszaki értékelést végző szervek a műszaki értékelés céljára szervezetet hoznak létre.

(2)   A műszaki értékelést végző szervek szervezete az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (15) 162. cikke értelmében általános európai érdeket szolgáló célt képviselő szervnek tekintendő.

(3)   A közös együttműködési célkitűzéseket és műszaki értékelést végző szervek szervezete számára juttatandó támogatásokra vonatkozó igazgatási és pénzügyi feltételeket az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelettel (16) (a költségvetési rendelet) és a 2342/2002/EK, Euratom rendelettel összhangban a Bizottság és a szóban forgó szervezet által aláírt partnerségi keretmegállapodásban lehet meghatározni. Az Európai Parlamentet és a Tanácsot tájékoztatják az ilyen megállapodások megkötéséről.

(4)   A műszaki értékelést végző szervek szervezete legalább a következő feladatokat látja el:

a)	megszervezi a műszaki értékelést végző szervek közötti koordinációt, és szükség esetén biztosítja a többi érintett szereplővel való együttműködést és konzultációt;

b)	a hatékonyság növelése és az ipar jobb kiszolgálása érdekében biztosítja, hogy a műszaki értékelést végző szervek megosszák egymás között bevált gyakorlataikat;

c)	koordinálja a 21. cikkben és a II. mellékletben meghatározott eljárások alkalmazását, és biztosítja az ehhez szükséges támogatást;

d)	európai értékelési dokumentumokat dolgoz ki és fogad el;

e)	tájékoztatja a Bizottságot az európai értékelési dokumentumok elkészítésével és a 21. cikkben és a II. mellékletben meghatározott eljárási szabályok értelmezésével kapcsolatos kérdésekről, valamint az összegyűjtött tapasztalatok alapján fejlesztési javaslatokat készít a Bizottság számára;

f)	a feladatait nem a 21. cikkben és a II. mellékletben meghatározott eljárási szabályok betartásával ellátó, műszaki értékelést végző szervekkel kapcsolatos megjegyzéseit eljuttatja a Bizottságnak és a szóban forgó műszaki értékelést végző szervet kijelölő tagállamnak;

g)	gondoskodik arról, hogy az elfogadott európai értékelési dokumentumok és az európai műszaki értékelésekre való hivatkozások nyilvánosan hozzáférhetők legyenek.

E feladatok ellátásában a műszaki értékelést végző szervek szervezetét titkárság segíti.

(5)   A tagállamok mind pénzügyi, mind személyzeti szempontból támogatják a műszaki értékelést végző szerveket.

32. cikk

Uniós finanszírozás

(1)   A 31. cikk (4) bekezdésében említett feladatok elvégzéséhez a műszaki értékelést végző szervek szervezete uniós finanszírozásban részesülhet.

(2)   A 31. cikk (4) bekezdésében említett tevékenységeknek juttatott összeget minden évben a költségvetési hatóság állapítja meg a hatályos pénzügyi keret alapján.

33. cikk

Finanszírozási rendelkezések

(1)   A műszaki értékelést végző szervek szervezete ajánlattételi felhívás nélkül kapja meg az uniós finanszírozást a 31. cikk (4) bekezdésében említett azon tevékenységek elvégzésére, amelyekhez a költségvetési rendelettel összhangban támogatás nyújtható.

(2)   A műszaki értékelést végző szervek szervezete titkárságának a 31. cikk (4) bekezdésében említett tevékenységeit működési támogatás alapján lehet finanszírozni. Megújítás esetén a működési támogatás nem csökken automatikusan.

(3)   A támogatási megállapodások engedélyezhetik azt, hogy a kedvezményezett általános kiadásait az intézkedések teljes támogatható közvetlen költségeinek legfeljebb 10 %-áig átalány jelleggel fedezzék, kivéve, ha a kedvezményezett közvetett költségeit az Unió általános költségvetéséből finanszírozott működési támogatásból fedezik.

34. cikk

Igazgatás és nyomon követés

(1)   A költségvetési hatóság által a 31. cikk (4) bekezdésében meghatározott feladatok finanszírozására meghatározott előirányzatok az e rendelet célkitűzéseinek eléréséhez közvetlenül szükséges, az előkészítéssel, a figyelemmel kíséréssel, a felügyelettel, az audittal és az értékeléssel kapcsolatos igazgatási kiadásokat is fedezhetik, különös tekintettel a tanulmányokra, ülésekre, tájékoztatási és publikációs tevékenységekre, az információcseréhez használt informatikai hálózatokkal kapcsolatos kiadásokra és bármely egyéb, a Bizottság által az európai értékelési dokumentumok kidolgozásával és elfogadásával és az európai műszaki értékelések kiadásával kapcsolatos tevékenységek során felhasználható igazgatási és technikai támogatással kapcsolatos költségre.

(2)   A Bizottság az uniós szakpolitikák és jogszabályok követelményeire tekintettel értékeli az uniós finanszírozásban részesülő, a 31. cikk (4) bekezdésében meghatározott feladatok helytállóságát, és 2017. január 1-jéig és azt követően minden negyedik évben tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot ezen értékelés eredményéről.

35. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1)   A Bizottság biztosítja, hogy az e rendelet keretében finanszírozott tevékenységek végrehajtása során az Unió pénzügyi érdekeit csalás, korrupció és egyéb jogellenes tevékenységek elleni megelőző intézkedésekkel és hatékony ellenőrzésekkel védjék, gondoskodik továbbá a jogosulatlanul kifizetett összegek visszafizettetéséről, és szabálytalanság esetén hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat szab ki az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendeletnek (17), az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/ Euratom, EK tanácsi rendeletnek (18), valamint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (19) megfelelően.

(2)   Az e rendelet szerint finanszírozott tevékenységek tekintetében a 2988/95/EK, Euratom rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett szabálytalanság valamely uniós jogszabálynak vagy szerződéses kötelezettségnek valamely gazdasági szereplő olyan cselekményéből vagy mulasztásából eredő megsértését jelenti, amely indokolatlan költségvetési tétel felvétele révén az Unió általános költségvetésének vagy az Unió által kezelt költségvetéseknek a sérelmével jár vagy járhat.

(3)   Az e rendeletből eredő megállapodások és szerződések esetén rendelkezni kell a Bizottság vagy bármely, általa engedélyezett képviselő által végzett felügyeletről és pénzügyi ellenőrzésről, valamint a Számvevőszék által szükség esetén a helyszínen lefolytatandó vizsgálatokról.

VI.   FEJEZET

EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁSOK

36. cikk

A megfelelő műszaki dokumentáció használata

(1)   A terméktípus meghatározásakor a gyártó a típusvizsgálatot vagy -számítást megfelelő műszaki dokumentációval helyettesítheti, amely az alábbiakat igazolja:

a)

az általa forgalomba hozott építési termék egy vagy több alapvető jellemzője tekintetében vizsgálat vagy számítás nélkül, illetve további vizsgálat vagy számítás nélkül vélhetően elér egy bizonyos teljesítményszintet vagy -osztályt, a vonatkozó harmonizált műszaki előírásban vagy bizottsági határozatban meghatározott feltételeknek megfelelően;

b)

az általa forgalomba hozott, harmonizált szabvány által szabályozott építési termék típusa megfelel egy olyan, más gyártó által előállított másik építési termék típusának, amelyet a vonatkozó harmonizált szabványnak megfelelően már megvizsgáltak. E feltételek teljesülése esetén a gyártó jogosult arra, hogy a teljesítményről részben vagy egészben e másik termék vizsgálati eredményeinek megfelelően nyilatkozzon. A gyártó csak akkor használhatja fel más gyártó vizsgálati eredményeit, ha arra engedélyt kapott az érintett gyártótól, aki továbbra is felel a szóban forgó vizsgálati eredmények pontosságáért, megbízhatóságáért és állandóságáért; vagy

c)

az általa forgalomba hozott, harmonizált műszaki előírás által szabályozott építési termék olyan, alkatrészekből álló rendszer, amelyet a gyártó a rendszer vagy a rendszer valamely alkatrészének szolgáltatója által adott pontos utasítások alapján szerel össze, és a szolgáltató már megvizsgálta a szóban forgó rendszert vagy annak alkatrészét egy vagy több alapvető jellemzője tekintetében, a vonatkozó harmonizált műszaki előírásnak megfelelően. Az említett feltételek teljesülése esetén a gyártó jogosult arra, hogy a teljesítményről részben vagy egészben a rendelkezésére bocsátott rendszer vagy alkatrész vizsgálati eredményeinek megfelelően nyilatkozzon. A gyártó csak akkor használhatja fel más gyártó vagy rendszerszolgáltató vizsgálati eredményeit, ha erre engedélyt kapott az érintett gyártótól vagy rendszerszolgáltatótól, aki továbbra is felel a szóban forgó vizsgálati eredmények pontosságáért, megbízhatóságáért és állandóságáért.

(2)   Ha az (1) bekezdésben említett építési termék olyan építésitermék-családba tartozik, amely tekintetében az V. mellékletben leírt 1+. vagy 1. rendszert kell használni a teljesítmény állandóságának értékelésére és ellenőrzésére, az (1) bekezdésben említett megfelelő műszaki dokumentációt egy, az V. mellékletben említettek szerinti bejelentett terméktanúsító szerv ellenőrzi.

37. cikk

Egyszerűsített eljárások mikrovállalkozások részére

A harmonizált szabvány által szabályozott építési termékeket gyártó mikrovállalkozások az V. mellékletben meghatározott 3. és 4. rendszer esetében a típusvizsgálat alapján történő terméktípus-meghatározás helyett az alkalmazandó harmonizált szabványban szereplő módszerektől eltérő módszereket is alkalmazhatnak. Ezek a gyártók emellett a 3. rendszer hatálya alá tartozó építési termékeket a 4. rendszerre érvényes rendelkezéseknek megfelelően is kezelhetik. Az említett egyszerűsített eljárások alkalmazása esetén a gyártónak egyedi műszaki dokumentáció révén bizonyítania kell, hogy az építési termék megfelel az alkalmazandó követelményeknek, valamint igazolnia kell, hogy az általa alkalmazott eljárások egyenértékűek a harmonizált szabványokban előírt eljárásokkal.

38. cikk

További egyszerűsített eljárások

(1)   Az egyedi vagy rendelésre, nem sorozatban gyártott, egy adott megrendelésre előállított és egyetlen beazonosított építménybe beépített, harmonizált szabvány által szabályozott építési termékek esetében az V. melléklet szerint alkalmazandó rendszer teljesítményértékelési részét a gyártó egyedi műszaki dokumentációval helyettesítheti, amely bizonyítja, hogy az adott termék megfelel az alkalmazandó követelményeknek, és igazolja, hogy az alkalmazott eljárások egyenértékűek a harmonizált szabványokban előírt eljárásokkal.

(2)   Ha az (1) bekezdésben említett építési termék olyan építésitermék-családba tartozik, amely tekintetében az V. mellékletben leírt 1+. vagy 1. rendszert kell használni a teljesítmény állandóságának értékelésére és ellenőrzésére, az egyedi műszaki dokumentációt egy, az V. mellékletben említettek szerinti bejelentett terméktanúsító szerv ellenőrzi.

VII.   FEJEZET

A BEJELENTŐ HATÓSÁGOK ÉS A BEJELENTETT SZERVEK

39. cikk

Bejelentés

A tagállamok bejelentik a Bizottságnak és a többi tagállamnak azokat a szerveket, amelyeket felhatalmaztak a teljesítmény állandóságának értékelésével és ellenőrzésével kapcsolatos, e rendelet szerinti harmadik fél által végzendő feladatok ellátására (a továbbiakban: a bejelentett szervek).

40. cikk

Bejelentő hatóságok

(1)   A tagállamok kijelölik az e rendelet alkalmazásában a termékek teljesítménye állandóságának értékelésével és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok ellátására harmadik félként felhatalmazott szervek értékeléséhez és bejelentéséhez szükséges eljárások kialakításáért és végrehajtásáért felelős bejelentő hatóságot, amely egyúttal felügyeli a bejelentett szerveket, ideértve a 43. cikknek való megfelelést is.

(2)   A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az (1) bekezdésben említett értékelést és felügyeletet a 765/2008/EK rendelet szerinti nemzeti akkreditáló testületeik végzik el annak rendelkezéseivel összhangban.

(3)   Ha a bejelentő hatóság az (1) bekezdésben említett értékelést, bejelentést vagy felügyeletet átruházza vagy más módon egy olyan szervre bízza, amely nem kormányzati szerv, akkor ennek a szervnek jogi személynek kell lennie, és értelemszerűen meg kell felelnie a 41. cikkben meghatározott követelményeknek. Emellett ennek a szervnek tevékenységeiből eredő felelősségére kiterjedő megállapodásokkal kell rendelkeznie.

(4)   A bejelentő hatóság teljes felelősséget vállal a (3) bekezdésben említett szerv által elvégzett feladatokért.

41. cikk

A bejelentő hatóságokra vonatkozó követelmények

(1)   A bejelentő hatóságot úgy kell létrehozni, hogy ne alakuljon ki összeférhetetlenség a bejelentett szervekkel.

(2)   A bejelentő hatóságot úgy kell megszervezni és működtetni, hogy biztosíthassa tevékenységeinek objektivitását és pártatlanságát.

(3)   A bejelentő hatóság megszervezésekor biztosítani kell, hogy a nyilatkozatban szereplő teljesítmény állandóságának értékelését és ellenőrzését harmadik félként végző, felhatalmazott szervek bejelentésével kapcsolatos minden egyes döntést az értékelést végzőktől eltérő személyek hozzanak meg.

(4)   A bejelentő hatóság kereskedelmi vagy piaci alapon nem kínál vagy végez semmilyen olyan tevékenységet vagy szaktanácsadási szolgáltatást, amelyet a bejelentett szervek végeznek.

(5)   A bejelentő hatóság gondoskodik a birtokába jutó információk bizalmas kezeléséről.

(6)   A bejelentő hatóság elegendő számú felkészült személyzettel rendelkezik feladatai megfelelő ellátására.

42. cikk

A tagállamok tájékoztatási kötelezettsége

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a teljesítmény állandóságának értékelési és ellenőrzési folyamatában, valamint a bejelentett szervek felügyeletében harmadik félként ellátandó feladatok elvégzésére felhatalmazott szervek értékelésére és bejelentésére kidolgozott nemzeti eljárásaikról, és az ezeket érintő esetleges változásokról.

A Bizottság ezeket az információkat nyilvánosan hozzáférhetővé teszi.

43. cikk

A bejelentett szervekre vonatkozó követelmények

(1)   A bejelentés alkalmazásában a bejelentett szervnek teljesítenie kell a (2)–(11) bekezdésben meghatározott követelményeket.

(2)   A bejelentett szerv a nemzeti jogszabályok szerint jön létre, és jogi személyiséggel rendelkezik.

(3)   A bejelentett szerv az általa értékelt szervezettől vagy építési terméktől független harmadik fél.

Ilyen szervnek tekinthető az olyan szerv is, amely az általa értékelt építési termékek tervezésében, gyártásában, szállításában, összeszerelésében, használatában vagy karbantartásában részt vevő vállalkozásokat képviselő üzleti szerveződésekhez vagy szakmai szövetségekhez tartozik, amennyiben függetlenségét és összeférhetetlenségtől való mentességét igazolni tudja.

(4)   A eljáró bejelentett szerv, annak felső szintű vezetése és a teljesítmény állandóságának értékelési és ellenőrzési folyamatában harmadik félként feladatok végzéséért felelős személyzet nem lehet az értékelt építési termék tervezője, gyártója, szállítója, üzembe helyezője, vásárlója, tulajdonosa, felhasználója vagy karbantartója, sem ezek meghatalmazott képviselője. Ez nem zárja ki azoknak az értékelt termékeknek a használatát, amelyekre a bejelentett szervnek munkája során szüksége van, illetve a személyes célokra történő használatot.

Az eljáró bejelentett szerv, annak felső szintű vezetése és a teljesítmény állandóságának értékelési és ellenőrzési folyamatában harmadik félként feladatok végzéséért felelős személyzet nem vehet részt közvetlenül ezeknek az építési termékeknek a tervezésében, gyártásában vagy kialakításában, forgalomba hozatalában, üzembe helyezésében, használatában vagy karbantartásában, és nem képviselheti az ilyen tevékenységben részt vevő feleket sem. Nem végezhetnek olyan tevékenységeket, amelyek befolyásolhatják a bejelentett feladataikkal kapcsolatos döntéshozói függetlenségüket és feddhetetlenségüket. Ez különösen érvényes a szaktanácsadási szolgáltatásokra.

A bejelentett szerv biztosítja, hogy leányvállalatainak és alvállalkozóinak tevékenysége ne befolyásolja értékelési és/vagy ellenőrzési tevékenységeinek bizalmas jellegét, objektivitását és pártatlanságát.

(5)   A bejelentett szerv és személyzete a teljesítmény állandóságának értékelési és ellenőrzési folyamatában harmadik félként végzett feladatait az adott területtel kapcsolatos legmagasabb szintű szakmai feddhetetlenséggel és a szükséges műszaki szaktudással végzi el, és független minden olyan, különösen az ilyen tevékenységek eredményeiben érdekelt személyektől vagy személyek csoportjaitól eredő – különösen pénzügyi – nyomásgyakorlástól és ösztönzéstől, amely befolyásolhatná ítélőképességét vagy az értékelési és/vagy ellenőrzési tevékenységei eredményeit.

(6)   A bejelentett szervnek alkalmasnak kell lennie a számára az V. mellékletben foglaltak szerint kijelölt, a teljesítmény állandóságának értékelési és ellenőrzési folyamatában harmadik félként folytatandó azon feladatok mindegyikének ellátására, amelyek tekintetében bejelentették, függetlenül attól, hogy ezeket a feladatokat a bejelentett szerv maga, vagy a nevében és felelősségi körében valaki más végzi el.

A teljesítmény állandóságának értékelésére és ellenőrzésére szolgáló valamennyi rendszer tekintetében, továbbá minden olyan építési termék vagy termékkategória, alapvető termékjellemző és feladat tekintetében, amelyre vonatkozóan a szervet bejelentették, a bejelentett szervnek rendelkeznie kell:

a)	olyan személyzettel, amely a teljesítmény állandóságának értékelési és ellenőrzési folyamatában harmadik félként végzendő feladatokhoz szükséges műszaki tudással, valamint elegendő és megfelelő tapasztalattal rendelkezik;

b)

az eljárások átláthatóságának és reprodukálhatóságának biztosítása érdekében azoknak az eljárásoknak a leírásaival, amelyek szerint a teljesítményértékelést végzik. A bejelentett szervnek megfelelő szabályokat és eljárásokat kell bevezetnie bejelentett szervként végrehajtott feladatainak és egyéb tevékenységeinek elkülönítésére;

c)

eljárásokkal, amelyek segítségével tevékenysége végzése során megfelelően figyelembe tudja venni a vállalkozás méretét, azt az ágazatot, amelyben a vállalkozás tevékenykedik, a vállalkozás szerkezetét, az adott gyártástechnológia összetettségének fokát és a gyártási folyamat tömegtermelési vagy sorozati jellegét.

A bejelentett szerv rendelkezik a bejelentése szerinti tevékenységekhez kapcsolódó műszaki és adminisztrációs feladatok megfelelő ellátásához szükséges eszközökkel, továbbá hozzáfér valamennyi szükséges felszereléshez vagy létesítményhez.

(7)   A bejelentés szerinti tevékenységek elvégzéséért felelős személyzet a következőkkel rendelkezik:

a)	a bejelentés szerinti területen a teljesítmény állandóságának értékelési és ellenőrzési folyamatában harmadik félként végzendő feladatokkal kapcsolatos alapos műszaki és szakmai képzettség;

b)	a végzendő értékelésekre és ellenőrzésekre vonatkozó követelmények megfelelő ismerete és az ilyen műveletek elvégzéséhez szükséges megfelelő szakértelem;

c)	az alkalmazandó harmonizált szabványoknak és a rendelet idevágó rendelkezéseinek megfelelő ismerete és megértése;

d)	az értékelések és ellenőrzések elvégzését igazoló tanúsítványok, nyilvántartások és jelentések elkészítésére való alkalmasság.

(8)   A bejelentett szerv, annak felső szintű vezetése és az értékelést végző személyzet pártatlanságát biztosítani kell.

A bejelentett szerv felső szintű vezetésének és az értékelést végző személyzetének javadalmazása nem függ az elvégzett értékelések számától vagy az értékelések eredményétől.

(9)   A bejelentett szerv felelősségbiztosítást köt, kivéve, ha a felelősséget a nemzeti joggal összhangban a tagállam vállalja át, vagy ha a tagállam közvetlenül maga felel az elvégzett értékelésért és/vagy ellenőrzésért.

(10)   A bejelentett szerv személyzete betartja a szakmai titoktartás követelményeit minden olyan információ tekintetében, amely az V. mellékletben foglalt feladatai végrehajtása során jutott birtokába, kivéve annak a tagállamnak az illetékes közigazgatási hatóságaival szemben, ahol a szerv tevékenységét végzi. A tulajdonjogokat védelem illeti.

(11)   A bejelentett szerv részt vesz a vonatkozó szabványosítási tevékenységekben és a bejelentett szervek e rendelet alapján létrehozott koordináló csoportjának tevékenységeiben, illetve értékelő személyzetét tájékoztatja ezekről, továbbá általános iránymutatásként alkalmazza az említett csoport munkája eredményeként létrejött adminisztratív döntéseket és dokumentumokat.

44. cikk

A megfelelőség vélelme

A teljesítmény állandóságának értékelési és ellenőrzési folyamatában harmadik félként feladatok végzésére felhatalmazott azon bejelentett szervről, amely igazolja, hogy teljesíti az olyan releváns harmonizált szabványokban vagy a szabványok részeiben rögzített kritériumokat, amelyek hivatkozásait közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, vélelmezni kell, hogy megfelel a 43. cikkben meghatározott követelményeknek, amennyiben a követelmények az alkalmazandó harmonizált szabványok hatálya alá tartoznak.

45. cikk

A bejelentett szervek leányvállalatai és alvállalkozásai

(1)   Ha a bejelentett szerv alvállalkozásba ad bizonyos, a teljesítmény állandóságának értékelési és ellenőrzési folyamatához kapcsolódó, harmadik félként végzendő feladatokat, vagy leányvállalatot vesz igénybe e célból, gondoskodik arról, hogy az alvállalkozó vagy a leányvállalat teljesítse a 43. cikkben meghatározott követelményeket, és erről tájékoztatja a bejelentő hatóságot.

(2)   A bejelentett szerv teljes felelősséget vállal az alvállalkozók vagy leányvállalatok által elvégzett feladatokért, függetlenül azok letelepedési helyétől.

(3)   A tevékenységeket alvállalkozásba adni vagy leányvállalattal elvégeztetni csak az ügyfél beleegyezésével lehet.

(4)   A bejelentett szerv a bejelentő hatóság számára elérhetővé teszi az alvállalkozó vagy a leányvállalat képesítésére és az általuk az V. melléklet szerint elvégzett feladatok értékelésére vonatkozó megfelelő dokumentumokat.

46. cikk

A bejelentett szerv vizsgálólaboratóriumán kívüli létesítmények használata

(1)   A gyártó kérésére és amennyiben műszaki, gazdasági vagy logisztikai okból indokolt, a bejelentett szervek dönthetnek úgy, hogy a teljesítmény állandóságának értékelésére és ellenőrzésére szolgáló 1+., 1. és 3. rendszer esetében az V. mellékletben említett vizsgálatokat vagy a gyárban a gyártó belső laboratóriumának vizsgálati berendezését használva, vagy – a gyártó előzetes beleegyezésével – külső laboratóriumban, az ottani vizsgálati berendezést használva végzik vagy végeztetik el felügyeletük alatt.

Az ilyen vizsgálatokat végző bejelentett szerveket előzetesen alkalmasnak kell minősíteni a saját akkreditált vizsgálati létesítményeiken kívüli munkavégzésre.

(2)   Az említett vizsgálatok elvégzése előtt a bejelentett szerv ellenőrzi, hogy teljesülnek-e a vizsgálati módszer tekintetében meghatározott követelmények, valamint mérlegeli a következőket:

a)	a vizsgálati berendezés megfelelő kalibrálási rendszerrel van-e ellátva, és biztosított-e a mérések nyomonkövethetősége;

b)	biztosított-e a vizsgálati eredmények minősége.

47. cikk

Bejelentés iránti kérelem

(1)   Az a szerv, amely a teljesítmény állandóságának értékelési és ellenőrzési folyamatában harmadik félként ellátandó feladatok elvégzésére kíván felhatalmazást kapni, bejelentés iránti kérelmet nyújt be a letelepedési helye szerinti tagállam bejelentő hatóságához.

(2)   A kérelemhez mellékelni kell a végzendő tevékenységek és azon értékelési és/vagy ellenőrzési eljárások leírását, amelyek tekintetében a szerv szakmailag alkalmasnak tekinti magát, továbbá – amennyiben van ilyen – a 765/2008/EK rendelet szerinti nemzeti akkreditáló testület által kiállított akkreditálási okiratot, amely igazolja, hogy a szerv teljesíti a 43. cikkben rögzített követelményeket.

(3)   Amennyiben az érintett szerv nem tud akkreditálási okiratot bemutatni, mindazokat az igazoló dokumentumokat a bejelentő hatóság rendelkezésére bocsátja, amelyek annak ellenőrzéséhez, elismeréséhez és felügyeletéhez szükségesek, hogy teljesíti a 43. cikkben meghatározott követelményeket.

48. cikk

Bejelentési eljárás

(1)   A bejelentő hatóságok csak olyan szerveket jelenthetnek be, amelyek teljesítették a 43. cikkben meghatározott követelményeket.

(2)   A bejelentés során a Bizottságot és a többi tagállamot – nevezetesen a Bizottság által kifejlesztett és kezelt elektronikus bejelentési eszközzel – értesítik.

Az V. melléklet 3. pontjában említett esetekben, amikor nem áll rendelkezésre megfelelő elektronikus bejelentési eszköz, kivételesen a papíralapú bejelentés is elfogadott.

(3)   A bejelentés tartalmazza a betöltendő funkciók valamennyi részletét, a vonatkozó harmonizált műszaki előírásra való hivatkozást, valamint – az V. mellékletben leírt rendszer alkalmazásában – a termék azon alapvető jellemzőit, amelyek tekintetében a szerv szakmailag alkalmas.

Az V. melléklet 3. pontjában említett esetekben azonban el lehet tekinteni a vonatkozó harmonizált műszaki előírásra való hivatkozástól.

(4)   Ha a bejelentés nem a 47. cikk (2) bekezdésében említettek szerinti akkreditálási okiraton alapul, a bejelentő hatóság a Bizottság és a többi tagállam rendelkezésére bocsátja mindazokat a dokumentumokat, amelyek tanúsítják a bejelentett szerv szakmai alkalmasságát és azt, hogy gondoskodnak a szerv rendszeres ellenőrzéséhez szükséges és azon intézkedésékről, melyek biztosítják, hogy a bejelentett szerv továbbra is meg fog felelni a 43. cikkben meghatározott követelményeknek.

(5)   Az érintett szerv csak akkor láthatja el egy bejelentett szerv tevékenységeit, ha a Bizottság és a többi tagállam akkreditálási okirat használata esetén a bejelentést követő két héten belül, akkreditálási okirat használata nélkül a bejelentést követő két hónapon belül nem emelt kifogást.

E rendelet alkalmazásában csak az ilyen szerv tekinthető bejelentett szervnek.

(6)   A Bizottságot és a többi tagállamot értesíteni kell a bejelentés bármely későbbi releváns változásáról.

49. cikk

A bejelentett szervek azonosító száma és jegyzéke

(1)   A Bizottság valamennyi bejelentett szervet azonosító számmal lát el.

A Bizottság egyetlen azonosító számot ad ki akkor is, ha a szervet több uniós jogi aktus szerint jelentik be.

(2)   A Bizottság nyilvánosan hozzáférhetővé teszi az e rendelet szerint bejelentett szervek jegyzékét, beleértve a kiadott azonosító számokat és azokat a tevékenységeket is, amelyek tekintetében – nevezetesen a Bizottság által kifejlesztett és kezelt elektronikus bejelentési eszközzel – bejelentették őket.

A Bizottság biztosítja, hogy a jegyzéket folyamatosan naprakésszé tegyék.

50. cikk

A bejelentés változásai

(1)   Amennyiben a bejelentő hatóság megállapítja, vagy tájékoztatást kap arról, hogy a bejelentett szerv már nem felel meg a 43. cikkben meghatározott követelményeknek, vagy elmulasztja teljesíteni kötelezettségeit, adott esetben korlátozhatja, felfüggesztheti vagy visszavonhatja a bejelentést, annak függvényében, hogy milyen mértékben mulasztották el teljesíteni a követelményeket vagy kötelezettségeket. Erről – a Bizottság által kifejlesztett és kezelt elektronikus bejelentési eszközzel – haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot.

(2)   Ha a bejelentést visszavonják, korlátozzák vagy felfüggesztik, illetve, ha a bejelentett szerv megszünteti tevékenységét, az érintett bejelentő tagállam megteszi a szükséges lépéseket annak biztosítására, hogy a szóban forgó szerv dokumentációit egy másik bejelentett szerv dolgozza fel, vagy pedig kérésre az illetékes bejelentő vagy piacfelügyeleti hatóságok számára elérhetővé tegye.

51. cikk

A bejelentett szervek szakmai alkalmasságának vitatása

(1)   A Bizottság kivizsgál minden olyan esetet, amelyben – akár a Bizottságnak magának, vagy más figyelemfelhívása alapján – kétsége merül fel a bejelentett szerv szakmai alkalmasságával kapcsolatban, illetve arra vonatkozóan, hogy a bejelentett szerv folyamatosan teljesíti-e a vele szemben támasztott követelményeket és kötelezettségeket.

(2)   A bejelentő tagállam kérésre a Bizottság rendelkezésére bocsátja az érintett szerv bejelentésének vagy szakmai alkalmassága fenntartásának alapjául szolgáló összes információt.

(3)   A Bizottság gondoskodik a vizsgálatok során birtokába jutott információk bizalmas kezeléséről.

(4)   Ha a Bizottság megbizonyosodott arról, hogy egy bejelentett szerv nem, illetve már nem tesz eleget a bejelentése alapjául szolgáló követelményeknek, akkor erről tájékoztatja a bejelentő tagállamot, és felszólítja a szükséges kiigazító intézkedések megtételére, ideértve szükség esetén a bejelentés visszavonását is.

52. cikk

A bejelentett szervek működési kötelezettségei

(1)   A bejelentett szervek harmadik félként ellátandó feladataikat az V. mellékletben meghatározott, a teljesítmény állandóságának értékelésére és ellenőrzésére szolgáló rendszerek szerint végzik.

(2)   A teljesítményállandóság értékelését és ellenőrzését a gyártó számára biztosított teljes átláthatóság mellett, az arányosság elvét szem előtt tartva, a gazdasági szereplők szükségtelen terhelése nélkül végzik. A bejelentett szervek a vállalkozás méretét, azt az ágazatot, amelyben a vállalkozás tevékenykedik, a vállalkozás szerkezetét, az adott gyártástechnológia összetettségének fokát és a gyártási folyamat tömegtermelési vagy sorozat jellegét megfelelően figyelembe véve végzik tevékenységüket.

A bejelentett szerv mindazonáltal az adott termékkel kapcsolatban az e rendeletben előírtaknak megfelelő szigorral jár el, és figyelembe veszi, hogy a termék milyen szerepet tölt be az építményekre vonatkozó valamennyi alapvető követelmény teljesülése tekintetében.

(3)   Amennyiben a gyártó üzem és az üzemi gyártásellenőrzés alapvizsgálata során a bejelentett szerv azt állapítja meg, hogy a gyártó nem biztosította a gyártott termék teljesítményének állandóságát, felszólítja a gyártót a szükséges korrekciós intézkedések megtételére, és nem ad ki tanúsítványt.

(4)   Ha a gyártott termék teljesítménye állandóságának ellenőrzésére irányuló nyomonkövetési tevékenység során a bejelentett szerv megállapítja, hogy az építési termék teljesítménye már nem ugyanaz, mint a terméktípus teljesítménye, felszólítja a gyártót a szükséges korrekciós intézkedések megtételére, és szükség esetén felfüggeszti vagy visszavonja a gyártónak kiadott tanúsítványt.

(5)   Ha nem hoznak korrekciós intézkedéseket, vagy azok nem érik el a kívánt hatást, a bejelentett szerv szükség szerint korlátozza, felfüggeszti vagy visszavonja a tanúsítványt.

53. cikk

A bejelentett szervek tájékoztatási kötelezettsége

(1)   A bejelentett szervek a következőkről tájékoztatják a bejelentő hatóságot:

a)	a tanúsítványok bármilyen elutasítása, korlátozása, felfüggesztése vagy visszavonása;

b)	mindazon körülmények, amelyek a bejelentés hatályát vagy feltételeit érinthetik;

c)	a piacfelügyeleti hatóságok által küldött, a teljesítmény állandóságának értékelésével és/vagy ellenőrzésével kapcsolatban elvégzett tevékenységekre vonatkozó tájékoztatás iránti kérelmek;

d)

kérésre azok a feladatok, amelyeket a teljesítmény állandóságának értékelési és ellenőrzési rendszereinek megfelelően harmadik félként láttak el a rájuk vonatkozó bejelentés hatálya szerint, valamint minden más elvégzett tevékenység, ideértve a határokon átnyúló tevékenységeket és a tevékenységek alvállalkozásba adását is.

(2)   A bejelentett szervek az e rendelet szerint bejelentett többi olyan szerv rendelkezésére bocsátják az értékelésekkel és/vagy ellenőrzésekkel kapcsolatos negatív és – kérésre – pozitív eredményekkel kapcsolatos releváns információkat, amelyek a teljesítmény állandóságának értékelési és ellenőrzési rendszereinek megfelelően harmadik félként hasonló feladatokat látnak el, és azokkal az építési termékekkel kapcsolatban, amelyekre ugyanazok a harmonizált műszaki előírások érvényesek.

54. cikk

Tapasztalatcsere

A Bizottság rendelkezik a tagállamok bejelentéssel kapcsolatos szakpolitikai intézkedésekért felelős nemzeti hatóságai közötti tapasztalatcsere megszervezéséről.

55. cikk

A bejelentett szervek koordinálása

A Bizottság gondoskodik arról, hogy a bejelentett szervek csoportja formájában megfelelő koordináció és együttműködés jöjjön létre a 39. cikk szerint bejelentett szervek között, és az megfelelően működjön.

A tagállamok biztosítják, hogy az általuk bejelentett szervek közvetlenül vagy kijelölt képviselőkön keresztül vegyenek részt e csoportok munkájában, vagy gondoskodnak arról, hogy erről a bejelentett szervek képviselői később tájékoztatást kapjanak.

VIII.   FEJEZET

PIACFELÜGYELET ÉS VÉDINTÉZKEDÉSI ELJÁRÁSOK

56. cikk

Nemzeti szintű eljárás a kockázatot jelentő építési termékek kezelésére

(1)   Ha valamelyik tagállam piacfelügyeleti hatóságai a 765/2008/EK rendelet 20. cikke alapján intézkedést hoztak, illetve, ha elégséges indokuk van azt feltételezni, hogy egy olyan építési termék, amelyet harmonizált szabvány szabályoz, illetve, amelyre vonatkozóan európai műszaki értékelést adtak ki, nem felel meg a nyilatkozatban szereplő teljesítménynek, és kockázatot jelent az építményekre vonatkozó, e rendeletben foglalt alapvető követelmények teljesülése szempontjából, az érintett termékkel kapcsolatban az ebben a rendeletben meghatározott összes követelményre kiterjedő értékelést végeznek. Az érintett gazdasági szereplők minden szükséges módon együttműködnek a piacfelügyeleti hatóságokkal.

Ha a szóban forgó értékelés során a piacfelügyeleti hatóságok megállapítják, hogy az építési termék nem felel meg az ebben a rendeletben megállapított követelményeknek, haladéktalanul felszólítják az érintett gazdasági szereplőt, hogy hozza meg az összes megfelelő korrekciós intézkedést, amely ahhoz szükséges, hogy a termék megfeleljen az említett követelményeknek, különösen a nyilatkozat szerinti teljesítménynek, vagy az előírásuktól függően a kockázat jellegével arányosan, ésszerű időn belül vonja ki a terméket a forgalomból, vagy hívja vissza azt.

A piacfelügyeleti hatóságok erről értesítik a bejelentett szervet, amennyiben valamely bejelentett szerv érintett.

Az e bekezdés második albekezdésében említett intézkedésekre a 765/2008/EK rendelet 21. cikke alkalmazandó.

(2)   Ha a piacfelügyeleti hatóságok úgy ítélik meg, hogy az előírások megsértése nem korlátozódik a tagállam területére, tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot az értékelés eredményeiről és azokról az intézkedésekről, amelyek meghozatalára a gazdasági szereplőt felszólították.

(3)   A gazdasági szereplő biztosítja, hogy valamennyi megfelelő korrekciós intézkedést valamennyi olyan érintett építési termék tekintetében meghozzák, amelyeket e gazdasági szereplő az uniós piacon forgalmazott.

(4)   Ha a vonatkozó gazdasági szereplő az (1) bekezdés második albekezdésében említett időszakon belül nem teszi meg a megfelelő korrekciós intézkedéseket, a piacfelügyeleti hatóságok meghozzák az összes megfelelő átmeneti intézkedést az építési termék nemzeti piaci forgalmazásának megtiltása vagy korlátozása, illetve az érintett piacról való kivonása vagy visszahívása érdekében.

A piacfelügyeleti hatóságok ezekről az intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot.

(5)   A (4) bekezdésben említett tájékoztatás magában foglalja az összes rendelkezésre álló adatot, különösen az előírásokat megsértő építési termék azonosításához szükséges adatokat, az építési termék származási helyét, az előírások feltételezett megsértésének és a felmerülő kockázatnak a jellegét, a meghozott nemzeti intézkedések jellegét és időtartamát, valamint az érintett gazdasági szereplő által felhozott érveket. A piacfelügyeleti hatóságok jelzik, hogy az előírások megsértése a következők egyike miatt következett-e be:

a)	a termék nem felel meg a nyilatkozatban szereplő teljesítménynek, és/vagy az építményekre vonatkozó, e rendeletben foglalt alapvető követelmények teljesítésével kapcsolatos követelményeknek;

b)	hiányosságok jellemzik a harmonizált műszaki előírásokat, vagy az egyedi műszaki dokumentációt.

(6)   Az eljárást kezdeményező tagállamtól eltérő tagállamok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot az elfogadott intézkedésekről és azokról a kiegészítő információkról, amelyek az előírásoknak az építési termék tekintetében történő megsértéséről a rendelkezésükre állnak, valamint – amennyiben nem értenek egyet a bejelentett nemzeti intézkedéssel – a kifogásaikról.

(7)   Amennyiben a (4) bekezdésben említett tájékoztatás kézhezvételétől számított tizenöt munkanapon belül sem a tagállamok, sem a Bizottság nem emeltek kifogást az adott tagállam által az érintett építési termékkel kapcsolatban hozott átmeneti intézkedés ellen, az intézkedést indokoltnak tekintik.

(8)   A tagállamok biztosítják, hogy az érintett építési termék tekintetében haladéktalanul meghozzák a megfelelő korlátozó intézkedéseket, például a terméket kivonják az adott tagállam piacáról.

57. cikk

Uniós védintézkedési eljárás

(1)   Ha az 56. cikk (3) és (4) bekezdésében rögzített eljárás befejezését követően kifogást emelnek egy tagállam valamelyik intézkedésével szemben, illetve, ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy egy nemzeti intézkedés ellentétes az uniós jogszabályokkal, a Bizottság haladéktalanul konzultációt kezd a tagállamokkal és az érintett gazdasági szereplővel vagy szereplőkkel, és értékeli a nemzeti intézkedést. Az említett értékelés eredményei alapján a Bizottság határozatot hoz arról, hogy az intézkedés indokolt-e.

A bizottsági határozat címzettje valamennyi tagállam. A Bizottság határozatát haladéktalanul megküldi a tagállamoknak és az érintett gazdasági szereplő(k)nek.

(2)   Ha a nemzeti intézkedést indokoltnak ítélik, valamennyi tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az előírásokat megsértő építési terméket kivonják a piacaikról, és erről tájékoztatja a Bizottságot. Ha a nemzeti intézkedést indokolatlannak ítélik, az érintett tagállam visszavonja az intézkedést.

(3)   Ha a nemzeti intézkedést indokoltnak ítélik, és az előírások építési termék általi megsértése a harmonizált szabványoknak az 56. cikk (5) bekezdésének b) pontjában említettek szerinti hiányosságainak tudható be, akkor a Bizottság tájékoztatja a vonatkozó európai szabványügyi testületet/testületeket, és az ügyet a 98/34/EK irányelv 5. cikke alapján létrehozott bizottság elé terjeszti. A bizottság konzultációt folytat a vonatkozó európai szabványügyi testülettel vagy testületekkel, és haladéktalanul véleményt nyilvánít.

Ha a nemzeti intézkedést indokoltnak ítélik, és az előírások építési termék általi megsértése az európai értékelési dokumentumnak vagy egyedi műszaki dokumentációnak az 56. cikk (5) bekezdésének b) pontjában említettek szerinti hiányosságainak tudható be, a Bizottság az építésügyi állandó bizottság elé terjeszti az ügyet, majd elfogadja a megfelelő intézkedéseket.

58. cikk

Az előírásoknak megfelelő, mégis biztonsági és egészségi kockázatot jelentő építési termékek

(1)   Amennyiben egy tagállam az 56. cikk (1) bekezdése szerinti értékelés elvégzését követően megállapítja, hogy az építési termék ugyan megfelel az ebben a rendeletben szereplő előírásoknak, ám mégis kockázatot jelent az építményekre vonatkozó alapvető követelmények teljesülése, az emberek egészségének vagy biztonságának védelme, illetve valamely egyéb közérdek védelme szempontjából, felszólítja a vonatkozó gazdasági szereplőt, hogy tegyen meg minden megfelelő intézkedést annak biztosítására, hogy a szóban forgó építési termék forgalomba hozatalakor már ne jelentsen kockázatot, illetve hogy – a tagállami előírásnak és a kockázat mértékének megfelelően ésszerű időn belül – vonja ki a terméket a forgalomból, vagy ésszerű időn belül hívja vissza azt.

(2)   A gazdasági szereplő biztosítja, hogy a korrekciós intézkedéseket az összes olyan érintett építési termék tekintetében meghozza, amelyeket az uniós piacon forgalmazott.

(3)   A tagállam haladéktalanul tájékoztatja erről a Bizottságot és a többi tagállamot. A tájékoztatásban meg kell adni az összes rendelkezésre álló adatot, különösen az érintett építési termék azonosításához szükséges adatokat, a termék származási helyét és értékesítési láncát, a felmerülő kockázatok jellegét, valamint a meghozott nemzeti intézkedések jellegét és időtartamát.

(4)   A Bizottság haladéktalanul konzultációt kezd a tagállamokkal és az érintett gazdasági szereplővel vagy szereplőkkel, és értékeli a meghozott nemzeti intézkedéseket. Az értékelés eredményei alapján a Bizottság határozatot hoz arról, hogy az intézkedés indokolt-e, és szükség esetén megfelelő intézkedésekre tesz javaslatot.

(5)   A bizottsági határozat címzettje valamennyi tagállam. A Bizottság határozatát haladéktalanul megküldi a tagállamoknak és az érintett gazdasági szereplő(k)nek.

59. cikk

Az előírások formai megsértése

(1)   Ha egy tagállam a következő megállapítások egyikére jut, akkor – az 56. cikk sérelme nélkül – felszólítja a vonatkozó gazdasági szereplőt, hogy vessen véget az előírások említett megsértésének:

a)	a CE jelölést a 8. vagy 9. cikket megsértve helyezték el;

b)	a 8. cikk (2) bekezdése előírása ellenére nem helyeztek el CE jelölést;

c)	a 4. cikk előírása ellenére az 5. cikk sérelme nélkül, nem állítottak ki teljesítménynyilatkozatot;

d)	a teljesítménynyilatkozatot nem a 4., 6. és 7. cikk szerint állították ki;

e)	a műszaki dokumentáció nem hozzáférhető vagy nem teljes.

(2)   Ha az előírásokat az (1) bekezdésben említett módon továbbra is megsértik, a tagállam minden megfelelő intézkedést megtesz az építési termék forgalmazásának korlátozása vagy megtiltása érdekében, illetve annak biztosítására, hogy a terméket visszahívják vagy kivonják forgalomból.

IX.   FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

60. cikk

Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

E rendelet céljainak – különösen az építési termékek forgalmazásával kapcsolatos korlátozások megszüntetésének és elkerülésének – elérése érdekében az alábbi kérdések tekintetében a 61. cikkel összhangban, valamint a 62. és 63. cikkben foglalt feltételeknek megfelelően a Bizottság felhatalmazást kap:

a)	építésitermék-családok tekintetében azon alapvető jellemzők és küszöbszintek meghatározására, amelyekre vonatkozóan a gyártó a 3–6. cikkel összhangban, a termék rendeltetésével összefüggésben, szintek és osztályok meghatározásával nyilatkozatot tesz a gyártó termékének forgalomba hozatalakor;

b)	azon feltételek meghatározására, amelyek alapján a teljesítménynyilatkozat elektronikusan feldolgozható annak érdekében, hogy azt a 7. cikkel összhangban valamely internetes oldalon közzétegyék;

c)	azon időtartamnak a 11. cikkel összhangban, az építési termék várható élettartama és az építményben játszott szerepe alapján történő módosítása, ameddig a gyártónak az építési termék forgalomba hozatalát követően meg kell őriznie a műszaki dokumentációt és a teljesítménynyilatkozatot;

d)	a II. melléklet módosítására és adott esetben kiegészítő eljárási szabályok elfogadására a 19. cikk (3) bekezdésével összhangban a 20. cikkben foglalt elveknek való megfelelés biztosítása érdekében, illetve a 21. cikkben foglalt eljárások gyakorlati alkalmazásának meghatározására;

e)	a III. melléklet 1. táblázatának, a IV. mellékletnek és az V. mellékletnek a műszaki fejlődés alapján történő kiigazítására;

f)	teljesítményosztályok meghatározására, valamint azok kiigazítására a műszaki fejlődés alapján, a 27. cikk (1) bekezdésével összhangban;

g)

a 27. cikk (5) bekezdésével összhangban azon feltételek meghatározására, amelyek mellett úgy tekinthető, hogy egy építési termék vizsgálat nélkül vagy további vizsgálat nélkül megfelel egy bizonyos teljesítményszintnek vagy -osztálynak, feltéve, hogy az építményekre vonatkozó alapvető követelmények teljesülését ez nem veszélyezteti;

h)

a teljesítmény állandóságának értékelésére és ellenőrzésére szolgáló rendszerek kiigazítására, létrehozására és felülvizsgálatára a 28. cikkel összhangban, egy adott termék vagy termékcsalád, illetve valamely alapvető jellemző vonatkozásában, továbbá az alábbiakkal összhangban: i. a termék vagy az említett alapvető jellemző jelentősége az építményekre vonatkozó alapvető követelmények tekintetében; ii. a termék természete; iii. annak a hatása, hogy az építési termék alapvető jellemzői a termék várható élettartama alatt változáson mennek keresztül; iv. a termék előállítása során tapasztalható hibaarány.

61. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A Bizottság a 2011. április 24-et követő ötéves időszakra szóló felhatalmazást kap a 60. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. A Bizottság legkésőbb hat hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem vonja vissza a felhatalmazást a 62. cikknek megfelelően, akkor az automatikusan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(2)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(3)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit a 62. és a 63. cikk határozza meg.

62. cikk

A felhatalmazás visszavonása

(1)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 60. cikkben említett felhatalmazást.

(2)   A felhatalmazás visszavonásával kapcsolatos döntés meghozatala érdekében belső eljárást indító intézmény a végleges határozat meghozatala előtt ésszerű határidőn belül törekszik tájékoztatni arról a másik intézményt és a Bizottságot, megjelölve, hogy mely felhatalmazás visszavonásáról és milyen lehetséges indokok alapján kíván határozni.

(3)   A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat haladéktalanul, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. A határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

63. cikk

Kifogás a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen

(1)   Az Európai Parlament vagy a Tanács az értesítés napját követő három hónapon belül kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen.

Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ezen időtartam három hónappal meghosszabbodik.

(2)   Ha az (1) bekezdésben említett időtartam leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, azt ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és az a benne megállapított időpontban hatályba lép.

Ha az Európai Parlament és a Tanács egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem kíván kifogást emelni, a felhatalmazáson alapuló jogi aktust az időtartam letelte előtt ki lehet hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és az az időtartam letelte előtt hatályba léphet.

(3)   Ha az Európai Parlament vagy a Tanács az (1) bekezdésben említett időtartamon belül kifogást emel a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, az nem lép hatályba. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen kifogást emelő intézmény a kifogást megindokolja.

64. cikk

A bizottság

(1)   A Bizottságot az építésügyi állandó bizottság segíti.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikke alkalmazandó.

(3)   A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az építésügyi állandó bizottság tagjai összeférhetetlenségi helyzetek kialakulása nélkül végezhessék munkájukat, különösen a CE jelölés megszerzésére irányuló eljárások tekintetében.

65. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1)   A 89/106/EGK irányelv hatályát veszti.

(2)   A hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásokat erre a rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni.

66. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)   A 2013. július 1. előtt a 89/106/EGK irányelv szerint forgalomba hozott építési termékek ennek a rendeletnek megfelelő termékeknek tekintendők.

(2)   A gyártók teljesítménynyilatkozatot tehetnek a 2013. július 1. előtt a 89/106/EGK irányelv szerint kiadott megfelelőségi tanúsítvány vagy megfelelőségi nyilatkozat alapján.

(3)   Azokat az európai műszaki engedélyre vonatkozó iránymutatásokat, amelyeket 2013. július 1. előtt a 89/106/EGK irányelv 11. cikkének megfelelően tettek közzé, európai értékelési dokumentumként lehet használni.

(4)   Azokat az európai műszaki engedélyeket, amelyeket 2013. július 1. előtt a 89/106/EGK irányelv 9. cikkének megfelelően adtak ki, a gyártók és importőrök az engedélyek érvényességi ideje alatt európai műszaki értékelésként használhatják.

67. cikk

A Bizottság jelentése

(1)   A Bizottság 2014. április 25-ig felméri az építési termékek veszélyesanyag-tartalmára vonatkozó tájékoztatással kapcsolatos specifikus igényeket, és megfontolja annak lehetőségét, hogy a 6. cikk (5) bekezdésében előírt tájékoztatási kötelezettséget más anyagokra is kiterjesszék, és erről tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot. A Bizottság a felmérés során egyebek mellett figyelembe veszi, hogy biztosítani kell az építési termékeket használó dolgozók és az épülethasználók egészségének és biztonságának magas szintű védelmét, beleértve az alkatrészek vagy építőanyagok újrafeldolgozásának vagy újrahasznosításának esetét is.

Adott esetben a jelentést annak az Európai Parlament és a Tanács részére történt benyújtását követő két éven belül megfelelő jogalkotási javaslatok kísérik.

(2)   A Bizottság 2016. április 25-ig a tagállamok és az egyéb érdekelt felek által benyújtott jelentések alapján a rendelet végrehajtásáról – ideértve a 19., 20., 21., 23., 24. és 37. cikket is – szóló, szükség esetén megfelelő javaslatokkal kísért jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

68. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A 3–28., a 36–38., az 56–63., a 65. és 66. cikke, valamint az I., II., III. és V. melléklet azonban 2013. július 1-jétől alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2011. március 9-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

J. BUZEK

a Tanács részéről

az elnök

GYŐRI E.

---

(1)  HL C 218., 2009.9.11., 15. o.

(2)  Az Európai Parlament 2009. április 24-i álláspontja (HL C 184. E, 2010.7.8., 441. o.), a Tanács 2010. szeptember 13-i első olvasatbeli álláspontja (HL C 282. E, 2010.10.19., 1. o.), az Európai Parlament 2011. január 18-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2011. február 28-i határozata.

(3)  HL L 40., 1989.2.11., 12. o.

(4)  HL L 218., 2008.8.13., 30. o.

(5)  HL L 218., 2008.8.13., 82. o.

(6)  HL L 204., 1998.7.21., 37. o.

(7)  HL L 396., 2006.12.30., 1. o.

(8)  HL L 123., 1998.4.24., 1. o.

(9)  HL L 327., 2000.12.22., 1. o.

(10)  HL L 312., 2008.11.22., 3. o.

(11)  HL L 353., 2008.12.31., 1. o.

(12)  HL L 218., 2008.8.13., 21. o.

(13)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

(14)  HL L 124., 2003.5.20., 36. o.

(15)  HL L 357., 2002.12.31., 1. o.

(16)  HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

(17)  HL L 312., 1995.12.23., 1. o.

(18)  HL L 292., 1996.11.15., 2. o.

(19)  HL L 136., 1999.5.31., 1. o.

---

I. MELLÉKLET

AZ ÉPÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEK

Az építményeknek mind egészükben, mind különálló részeikben meg kell felelniük a rendeltetés szerinti használhatóság kritériumainak, kiemelten figyelembe véve az építmények teljes életciklusa során érintett személyek egészségét és biztonságát. Az építmények szokásos karbantartás mellett gazdaságilag ésszerű élettartamon át teljesítik ezeket az építményekre vonatkozó alapvető követelményeket.

1.   Mechanikai szilárdság és állékonyság

Az építményeket úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy a megvalósítás és a használat során várhatóan fellépő terhek ne eredményezzék a következő jelenségek egyikét sem:

a)	az egész építménynek vagy az építmény egy részének összeomlása;

b)	megengedhetetlen mértékű, jelentős deformáció;

c)	az építmény más részeinek, illetve szerelvényeinek vagy beépített berendezéseinek károsodása az épület teherhordó szerkezetének jelentős deformációja miatt;

d)	a kiváltó okhoz képest túlzott mértékű károsodás.

2.   Tűzbiztonság

Az építményeket úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy tűz esetén:

a)	a szerkezet megőrizze teherhordó képességét egy meghatározott ideig;

b)	az építményben a tűz és füst keletkezése és terjedése csak korlátozottan legyen lehetséges;

c)	a tűz szomszédos építményekre való átterjedése csak korlátozottan legyen lehetséges;

d)	az építményben lévők el tudják hagyni az építményt, vagy kimentésük más módon biztosított legyen;

e)	figyelembe vegyék a mentőegységek biztonságát.

3.   Higiénia, egészség és környezetvédelem

Az építményeket úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy életciklusuk alatt higiéniai, egészségi és biztonsági szempontból ne jelentsenek veszélyt sem az azt építőkre, sem a lakókra, sem a szomszédokra, és építésük, használatuk és lebontásuk közben teljes életciklusuk alatt ne gyakoroljanak túlzott hatást sem a környezet minőségére, sem az éghajlatra különösen a következők által:

a)	mérgező gázok kibocsátása;

b)	veszélyes anyagok, illékony szerves vegyületek, üvegházhatást okozó gázok vagy veszélyes részecskék kibocsátása a beltéri vagy kültéri levegőbe;

c)	veszélyes sugárzás kibocsátása;

d)	veszélyes anyagok kibocsátása talaj- vagy tengervízbe, felszíni vizekbe vagy a talajba;

e)	az ivóvízre más módon káros hatású veszélyes anyag vagy anyagok ivóvízbe történő kibocsátása;

f)	nem szakszerű szennyvízelvezetés, füstgáz-kibocsátás, a szilárd vagy folyékony hulladék nem szakszerű ártalmatlanítása;

g)	nedvesedés az építmények egyes részeiben vagy az építmények belső felületein.

4.   Biztonságos használat és akadálymentesség

Az építményeket úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy használatuk vagy üzemelésük során ne álljon fenn elfogadhatatlan baleset, illetve kár kockázata, mint például megcsúszás, lezuhanás, ütközés, égés, áramütés, robbanás miatti sérülések és betörések. Az építmények tervezésénél és kivitelezésénél figyelembe kell venni a fogyatékkal élő személyek általi használatot, és biztosítani kell az akadálymentességet.

5.   Zajvédelem

Az építményeket úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy az azt használó vagy a közelben tartózkodó személyek által észlelt zajszint ne legyen káros hatással egészségükre, és lehetővé tegye számukra a megfelelő körülmények közötti alvást, pihenést, valamint munkavégzést.

6.   Energiatakarékosság és hővédelem

Az építményeket, valamint fűtő-, hűtő-, világító- és szellőzőberendezéseiket úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy a használatukhoz szükséges energia mennyisége a létesítmény használóinak hőigényéhez és a helyszín éghajlati adottságaihoz mérten alacsony maradjon. Az építményeknek energiahatékonyaknak is kell lenniük; felépítésük és szétszerelésük során a lehető legkevesebb energiát szabad csak felhasználniuk.

7.   A természeti erőforrások fenntartható használata

Az építményeket úgy kell megtervezni, kivitelezni és lebontani, hogy biztosított legyen a természeti erőforrások fenntartható használata, és biztosítva legyenek különösen a következők:

a)	az építmények, a felhasznált anyagok és részek bontás után újrafelhasználhatók vagy újrahasznosíthatók;

b)	az építmények tartósak;

c)	az építményekben környezetbarát nyersanyagokat és másodlagos nyersanyagokat használnak.

---

II. MELLÉKLET

AZ EURÓPAI ÉRTÉKELÉSI DOKUMENTUM ELFOGADÁSI ELJÁRÁSA

1.   Európai műszaki értékelés iránti kérelem

Amikor a gyártó európai műszaki értékelés iránti kérelmet nyújt be bármelyik műszaki értékelést végző szervhez valamely építési termék tekintetében, akkor azt követően, hogy a gyártó és a műszaki értékelést végző szerv (a továbbiakban: a műszaki értékelést végző felelős szerv) aláírta az üzleti titok védelméről és a bizalmas adatkezelésről szóló megállapodást, a gyártó – amennyiben másként nem dönt – átadja a műszaki értékelést végző felelős szervnek a termék és a termék gyártó által ajánlott felhasználásának leírását, valamint a gyártó által alkalmazni kívánt üzemi gyártásellenőrzés részleteit tartalmazó műszaki dossziét.

2.   Szerződés

A 21. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett építési termékek esetében a műszaki dosszié kézhezvételétől számított egy hónapon belül a gyártó és a műszaki értékelést végző felelős szerv az európai műszaki értékelés elkészítéséről szóló szerződést köt, amelyben meghatározzák az európai értékelési dokumentum kidolgozásának munkaprogramját, beleértve a következőket is:

—	a munkának a műszaki értékelést végző szervek szervezetén belüli megszervezése,

—	a szóban forgó termékkör tekintetében kijelölt, műszaki értékelést végző szervek szervezetén belül felállítandó munkacsoport összetétele,

—	a műszaki értékelést végző szervek koordinálása.

3.   Munkaprogram

Miután szerződést kötött a gyártóval, a műszaki értékelést végző szervek szervezete tájékoztatja a Bizottságot az európai értékelési dokumentum kidolgozásának munkaprogramjáról, a munkaprogram végrehajtásának ütemtervéről, valamint feltünteti az értékelési programot. A szóban forgó tájékoztatást az európai műszaki értékelés iránti kérelem kézhezvételétől számított három hónapon belül meg kell küldeni.

4.   Az európai értékelési dokumentum tervezete

A műszaki értékelést végző szervek szervezete az európai értékelési dokumentum tervezetét a műszaki értékelést végző felelős szerv által koordinált munkacsoport keretein belül véglegesíti, majd erről az érintetteknek tájékoztatást küld a Bizottság munkaprogramról való tájékoztatásától számított hat hónapon belül.

5.   A Bizottság részvétele

A Bizottság egy képviselője megfigyelőként részt vehet a munkaprogram végrehajtásának valamennyi fázisában.

6.   Meghosszabbítás és késedelem

A munkacsoport jelentést küld a műszaki értékelést végző szervek szervezetének és a Bizottságnak az e melléklet 1–4. szakaszában meghatározott határidőkhöz viszonyított bármely késedelemről.

Amennyiben az európai értékelési dokumentum kidolgozására megadott határidő meghosszabbítása indokolt, többek között azon az alapon, hogy nem áll rendelkezésre az építési termék teljesítménye állandóságának értékelésének és ellenőrzésének rendszeréről szóló, hatályos bizottsági határozat, vagy azon az alapon, hogy új vizsgálati módszer kifejlesztésére van szükség, a Bizottság meghosszabbított határidőt határoz meg.

7.   Az európai értékelési dokumentum módosítása és elfogadása

A műszaki értékelést végző felelős szerv az európai értékelési dokumentum tervezetét elküldi a gyártónak, mely utóbbi tizenöt munkanapon belül elküldi észrevételeit. Ezt követően a műszaki értékelést végző szervek szervezete:

a)	adott esetben tájékoztatja a gyártót arról, hogy az általa küldött észrevételeket milyen módon vették figyelembe;

b)	elfogadja az európai értékelési dokumentum tervezetét; valamint

c)	egy példányt elküld a Bizottságnak.

Ha a Bizottság az átvételtől számított tizenöt munkanapon belül az európai értékelési dokumentum tervezetével kapcsolatban kifogást juttat el a műszaki értékelést végző szervek szervezetéhez, akkor ez utóbbi, miután lehetőséget kapott arra, hogy észrevételeket tegyen, a bizottsági kifogásoknak megfelelően módosítja a dokumentumot, majd pedig az elfogadott európai értékelési dokumentum egy-egy példányát elküldi a gyártónak és a Bizottságnak.

8.   A kihirdetendő végleges európai értékelési dokumentum

Amint a műszaki értékelést végző felelős szerv az elfogadott európai értékelési dokumentum alapján kiadta az első európai műszaki értékelést, az említett európai értékelési dokumentumot – adott esetben, az összegyűlt tapasztalatok alapján – módosítják. A végleges európai értékelési dokumentumot a műszaki értékelést végző szervek európai szervezete fogadja el, a dokumentum egy példányát pedig az európai értékelési dokumentum címének az Unió hivatalos nyelveire lefordított változatával együtt megküldi a Bizottságnak annak érdekében, hogy a Bizottság kihirdethesse annak hivatkozásait. A műszaki értékelést végző szervek európai szervezete a termék CE jelöléssel történő ellátását követően elektronikus formában hozzáférhetővé teszi az európai értékelési dokumentumot.

---

III. MELLÉKLET

… sz.

TELJESÍTMÉNYNYILATKOZAT

1.	A terméktípus egyedi azonosító kódja: …

2.	Típus-, tétel- vagy sorozatszám vagy egyéb ilyen elem, amely lehetővé teszi az építési termék azonosítását a 11. cikk (4) bekezdésében előírtaknak megfelelően: …

3.	Az építési terméknek a gyártó által meghatározott rendeltetése vagy rendeltetései az alkalmazandó harmonizált műszaki előírással összhangban: … …

4.	A gyártók neve, bejegyzett kereskedelmi neve, illetve bejegyzett védjegye, valamint értesítési címe a 11. cikk (5) bekezdésében előírtaknak megfelelően: … …

5.	Adott esetben annak a meghatalmazott képviselőnek a neve és értesítési címe, akinek a megbízása körébe a 12. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatok tartoznak: … …

6.	Az építési termékek teljesítménye állandóságának értékelésére és ellenőrzésére szolgáló, az V. mellékletben szereplők szerinti rendszer vagy rendszerek: … …

7.

Harmonizált szabványok által szabályozott építési termékekre vonatkozó gyártói nyilatkozat esetén: … (a bejelentett szerv neve és, szükség esetén, azonosító száma) …-t végzett a(z) …a rendszerben, (a harmadik fél által elvégzett feladatok leírása az V. mellékletnek megfelelően) és a következőt adta ki: … (a termék megfelelőségi tanúsítványa, az üzemi gyártásellenőrzés megfelelőségi tanúsítványa, adott esetben vizsgálati/számítási jelentések).

8.

Olyan építési termékekre vonatkozó gyártói nyilatkozat esetén, amelyekre európai műszaki értékelést adtak ki: … (a műszaki értékelést végző szerv neve és, szükség esetén, azonosító száma) a következőt adta ki: … (az európai műszaki értékelés hivatkozási száma) … alapján (az európai értékelési dokumentum hivatkozási száma) …-t végzett a(z) …a rendszerben, (a harmadik fél által elvégzett feladatok leírása az V. mellékletnek megfelelően) és a következőt adta ki: … (a termék megfelelőségi tanúsítványa, az üzemi gyártásellenőrzés megfelelőségi tanúsítványa, adott esetben vizsgálati/számítási jelentések).

9.

A nyilatkozat szerinti teljesítmény Magyarázat a táblázattal kapcsolatban: 1. az 1. oszlop tartalmazza a fenti harmadik pontban megadott rendeltetés vagy rendeltetések harmonizált műszaki előírásban meghatározott alapvető jellemzőit; 2. az 1. oszlopban felsorolt valamennyi alapvető jellemzőre – a 6. cikkben meghatározott követelményeknek megfelelően – a 2. oszlop tartalmazza a nyilatkozat szerinti, szintekkel vagy osztályokkal, vagy leírás révén kifejezett teljesítményt. Ahol nem nyilatkoztak a teljesítményről, az „NPD” (No Performance Determined – nincs meghatározott teljesítmény) jelzés szerepel; 3. az 1. oszlopban felsorolt valamennyi jellemzőre a 3. oszlop az alábbiakat tartalmazza: a) a megfelelő harmonizált szabvány hivatkozása és dátuma, illetve adott esetben a használt egyéni vagy megfelelő műszaki dokumentáció hivatkozási száma; vagy b) amennyiben rendelkezésre áll a megfelelő európai értékelési dokumentum hivatkozása és dátuma, valamint a vonatkozó európai műszaki értékelés hivatkozási száma. Alapvető tulajdonságok (1. megjegyzés) Teljesítmény (2. megjegyzés) Harmonizált műszaki előírások (lásd: 3. megjegyzés)                   Amennyiben a 37. és 38. cikknek megfelelően egyedi műszaki dokumentáció alkalmazására került sor, a termék által teljesített követelmények: … …

10.

Az 1. és 2. pontban meghatározott termék teljesítménye megfelel a 9. pontban feltüntetett, nyilatkozat szerinti teljesítménynek. E teljesítménynyilatkozat kiadásáért kizárólag a 4. pontban meghatározott gyártó a felelős. A gyártó nevében és részéről aláíró személy: … (név és beosztás) …… (a kiállítás helye és dátuma) (aláírás)

---

IV. MELLÉKLET

TERMÉKKÖRÖK ÉS A MŰSZAKI ÉRTÉKELÉST VÉGZŐ SZERVEKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

1. táblázat –   Termékkörök

TERMÉKKÖR KÓDJA	TERMÉKKÖR
1	ELŐRE GYÁRTOTT NORMÁL/KÖNNYŰSÚLYÚ/AUTOKLÁVOZOTT PÓRUSBETON-TERMÉKEK
2	AJTÓK, ABLAKOK, ABLAKTÁBLÁK, KAPUK ÉS A HOZZÁJUK TARTOZÓ VASALATOK
3	MEMBRÁNOK, BELEÉRTVE A FOLYADÉKKÉNT FELHORDOTTAKAT ÉS A KÉSZLETEKET IS (VÍZ- ÉS/VAGY VÍZGŐZ-SZIGETELÉSI CÉLRA)
4	HŐSZIGETELŐ ANYAGOK TÖBBRÉTEGŰ SZIGETELŐ KÉSZLETEK/RENDSZEREK
5	SZERKEZETI TEHERHORDÓ ELEMEK SZERKEZETI ILLESZTÉSEKNÉL HASZNÁLT CSAPOK
6	KÉMÉNYEK, FÜSTGÁZVEZETÉKEK ÉS SPECIÁLIS TERMÉKEK
7	GIPSZTERMÉKEK
8	GEOTEXTÍLIÁK, GEOMEMBRÁNOK ÉS KAPCSOLÓDÓ TERMÉKEK
9	FÜGGÖNYFALAK/KÜLSŐ FALBURKOLAT/SZERKEZETLEZÁRÓ ÜVEGEZÉSI RENDSZEREK
10	RÖGZÍTETT TŰZOLTÓ KÉSZÜLÉKEK (TŰZJELZŐ- ÉS -ÉRZÉKELŐ RENDSZEREK, RÖGZÍTETT TŰZOLTÓ KÉSZÜLÉKEK, TŰZ- ÉS FÜSTÉRZÉKELŐ ÉS ROBBANÁSELFOJTÓ TERMÉKEK)
11	SZANITERÁRUK
12	FORGALMI KELLÉKEK: KÖZÚTI BERENDEZÉSEK
13	SZERKEZETI FAANYAGOK/ELEMEK ÉS SEGÉDANYAGAIK
14	FAALAPÚ PANELEK ÉS ELEMEK
15	CEMENT, ÉPÍTÉSI MÉSZ ÉS EGYÉB HIDRAULIKUS KÖTŐANYAGOK
16	BETONHOZ ALKALMAZOTT BETONACÉL ÉS FESZÍTETT ACÉL (ÉS SEGÉDANYAGAIK), UTÓFESZÍTŐ RENDSZEREK
17	FALAZAT ÉS EZZEL KAPCSOLATOS TERMÉKEK FALAZÓEGYSÉGEK, VAKOLÓHABARCS, SEGÉDANYAGOK
18	SZENNYVÍZ-ELVEZETÉSI ÉS -KEZELÉSI TERMÉKEK
19	PADLÓBURKOLATOK
20	FÉMBŐL KÉSZÜLT SZERKEZETI ANYAGOK ÉS SEGÉDANYAGOK
21	BELSŐFAL-, KÜLSŐFAL- ÉS MENNYEZETBURKOLATOK BELSŐ VÁLASZFALRENDSZEREK
22	TETŐBURKOLATOK, TETŐ-FELÜLVILÁGÍTÓK, TETŐABLAKOK ÉS SEGÉDTERMÉKEK, TETŐSZERKEZETEK
23	ÚTÉPÍTÉSI TERMÉKEK
24	ADALÉKANYAGOK
25	ÉPÍTŐIPARI RAGASZTÓANYAGOK
26	BETONNAL, VAKOLÓ- ÉS FALAZÓHABARCCSAL KAPCSOLATOS TERMÉKEK
27	LÉGFŰTŐ BERENDEZÉSEK
28	EMBERI FOGYASZTÁSRA SZÁNT VÍZZEL NEM ÉRINTKEZŐ CSÖVEK, TARTÁLYOK ÉS EZEK SEGÉDANYAGAI
29	EMBERI FOGYASZTÁSRA SZÁNT VÍZZEL ÉRINTKEZŐ ÉPÍTÉSI TERMÉKEK
30	SÍKÜVEG-, PROFILÜVEG- ÉS ÜVEGTÉGLATERMÉKEK
31	ERŐÁTVITELI KÁBELEK, VEZÉRLŐKÁBELEK, TÁVKÖZLÉSI KÁBELEK
32	TÖMÍTŐANYAGOK CSATLAKOZÁSOKHOZ
33	RÖGZÍTŐANYAGOK
34	ÉPÜLETSZERKEZETEK, ÉPÜLETELEMEK, ELŐRE GYÁRTOTT ELEMEK
35	TŰZGÁTLÓ, TŰZTERJEDÉST GÁTLÓ, ÉS TŰZVÉDELMI TERMÉKEK, TŰZKÉSLELTETŐ TERMÉKEK

2. táblázat –   A műszaki értékelést végző szervekre vonatkozó követelmények

Feladat	A feladat leírása	Követelmény
1. Kockázatelemzés	Az innovatív építési termékek használatából fakadó lehetséges kockázatok és előnyök azonosítása, az építményekbe történő beépítésükkor nyújtott teljesítményüket illető megalapozott/biztos műszaki információ nélkül.	A műszaki értékelést végző szerv a nemzeti jogszabályok szerint jön létre, és jogi személyiséggel rendelkezik. Független az érdekelt felektől és minden különérdektől. Ezenkívül a műszaki értékelést végző szervek olyan személyzettel rendelkeznek, amelyre az alábbiak jellemzők: a) objektivitás és megbízható műszaki ítélőképesség; b) a kijelölése szerinti tagállamban hatályban levő jogszabályi előírások és egyéb követelmények pontos ismerete azon termékkörökre vonatkozóan, amelyek tekintetében a szerveket kijelölik; c) az építési gyakorlat általános ismerete, valamint alapos műszaki szaktudás azon termékkörökre vonatkozóan, amelyek tekintetében a szerveket kijelölik; d) az építési folyamattal járó egyes kockázatoknak és a folyamat műszaki szempontjainak pontos ismerete; e) a meglevő harmonizált szabványok és vizsgálati módszerek pontos ismerete azon termékkörökre vonatkozóan, amelyek tekintetében a szerveket kijelölik; f) megfelelő nyelvi ismeretek. A műszaki értékelést végző szervezetek személyzetének javadalmazása nem függ az elvégzett vizsgálatok számától vagy a vizsgálatok eredményétől.
2. Műszaki kritériumok megállapítása	A kockázatelemzés eredményének műszaki kritériumokra történő „lefordítása”, amelyekkel az építési termékek viselkedését és teljesítményét az alkalmazandó nemzeti követelmények teljesítése szempontjából értékelni lehet; az építés folyamatában az építési termékek potenciális felhasználóiként részt vevő szereplők (gyártók, tervezők, építési vállalkozók, szerelők) számára szükséges műszaki információk biztosítása.
3. Értékelési módszerek megállapítása	A megfelelő (vizsgálati vagy számítási) módszerek megtervezése és validálása az építési termékek alapvető jellemzőinek teljesítményértékelése céljából, a technika mindenkori állásának figyelembevételével.
4. Az egyéni üzemi gyártásellenőrzés meghatározása	Az egyes termékek gyártási eljárásának megértése és értékelése az olyan megfelelő intézkedések beazonosítása céljából, amelyekkel az adott gyártási eljárásban biztosítani lehet a termékállandóságot.	A műszaki értékelést végző szervek személyzete megfelelő ismeretekkel rendelkezik a gyártási eljárás és a termékjellemzők közötti összefüggésről az üzemi gyártásellenőrzés szempontjából.
5. A termék értékelése	Az építési termékek alapvető jellemzők vonatkozásában nyújtott teljesítményének értékelése harmonizált kritériumok és harmonizált módszerek segítségével.	Az 1., 2. és 3. pontban felsorolt követelmények mellett a műszaki értékelést végző szervek hozzáférnek az építési termékek teljesítményének alapvető jellemzőik tekintetében végzett értékeléséhez szükséges eszközökhöz és felszerelésekhez azon termékkörökre vonatkozóan, amelyek tekintetében a szerveket kijelölik.
6. Általános ügyvitel	A következetesség, megbízhatóság, objektivitás és nyomonkövethetőség biztosítása a megfelelő ügyviteli módszerek folyamatos alkalmazása által	A műszaki értékelést végző szervek az alábbiakkal rendelkeznek: a) a helyes hivatali magatartás igazolt követése; b) a műszaki értékelést végző szerven belül és valamennyi partnerével szemben az érzékeny információ bizalmas kezelését biztosító stratégia a kapcsolódó eljárásokkal együtt; c) valamennyi releváns dokumentum iktatását, nyomonkövethetőségét, megőrzését és archiválását lehetővé tevő dokumentum-ellenőrzési rendszer; d) a megfelelő ügyviteli módszereknek való megfelelés rendszeres figyelemmel kíséréséhez szükséges belső ellenőrzésre és a vezetőség által végzett felülvizsgálatra irányuló mechanizmusok; e) eljárás a fellebbezések és panaszok objektív kezelésére.

---

V. MELLÉKLET

A TELJESÍTMÉNY ÁLLANDÓSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSE ÉS ELLENŐRZÉSE

1.   A TELJESÍTMÉNY ÁLLANDÓSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSÉRE ÉS ELLENŐRZÉSÉRE SZOLGÁLÓ RENDSZEREK

1.1.

1+. rendszer: A gyártó által az építési termék alapvető jellemzőinek tekintetében a következők alapján kiadott teljesítménynyilatkozat: a) a gyártó végzi: i. az üzemi gyártásellenőrzést; ii. a gyárban vett minták további vizsgálatát a meghatározott vizsgálati terv szerint; b) a bejelentett terméktanúsító szerv a termék teljesítménye állandóságának tanúsítványát a következők alapján adja ki: i. a terméktípus meghatározását típusvizsgálat (ideértve a mintavételt is), típusszámítás, táblázatba foglalt értékek vagy a termék leíró dokumentációja alapján; ii. a gyártó üzem és az üzemi gyártásellenőrzés alapvizsgálata; iii. az üzemi gyártásellenőrzés folyamatos felügyelete, vizsgálata és értékelése; iv. az uniós piacon való fogalomba hozatalt megelőzően vett minták szúrópróbaszerű vizsgálata.

1.2.

1. rendszer: A gyártó által az építési termék alapvető jellemzőinek tekintetében a következők alapján kiadott teljesítménynyilatkozat: a) a gyártó végzi: i. az üzemi gyártásellenőrzést; ii. a gyárban vett mintáknak a gyártó által végzett további vizsgálatát a meghatározott vizsgálati terv szerint; b) a bejelentett terméktanúsító szerv a termék teljesítménye állandóságának tanúsítványát a következők alapján adja ki: i. a terméktípus meghatározása típusvizsgálat (ideértve a mintavételt is), típusszámítás, táblázatba foglalt értékek vagy a termék leíró dokumentációja alapján; ii. a gyártó üzem és az üzemi gyártásellenőrzés alapvizsgálata; iii. az üzemi gyártásellenőrzés folyamatos felügyelete, vizsgálata és értékelése.

1.3.

2+. rendszer: A gyártó által az építési termék alapvető jellemzőinek tekintetében a következők alapján kiadott teljesítménynyilatkozat: a) a gyártó végzi: i. a terméktípus meghatározását típusvizsgálat (ideértve a mintavételt is), típusszámítás, táblázatba foglalt értékek vagy a termék leíró dokumentációja alapján; ii. az üzemi gyártásellenőrzést; iii. a gyárban vett minták további vizsgálatát a meghatározott vizsgálati terv szerint; b) a bejelentett gyártásellenőrzés-tanúsító szerv az üzemi gyártásellenőrzés megfelelőségi tanúsítványát a következők alapján adja ki: i. a gyártó üzem és az üzemi gyártásellenőrzés alapvizsgálata; ii. az üzemi gyártásellenőrzés folyamatos felügyelete, vizsgálata és értékelése.

1.4.

3. rendszer: A gyártó által az építési termék alapvető jellemzőinek tekintetében a következők alapján kiadott teljesítménynyilatkozat: a) a gyártó végzi az üzemi gyártásellenőrzést; b) a bejelentett vizsgálólaboratórium végzi a terméktípus meghatározását típusvizsgálat (ideértve a gyártó által végrehajtott mintavételt is), típusszámítás, táblázatba foglalt értékek vagy a termék leíró dokumentációja alapján;

1.5.

4. rendszer: A gyártó által az építési termék alapvető jellemzőinek tekintetében a következők alapján kiadott teljesítménynyilatkozat: a) a gyártó végzi: i. a terméktípus meghatározását típusvizsgálat, típusszámítás, táblázatba foglalt értékek vagy a termék leíró dokumentációja alapján; ii. az üzemi gyártásellenőrzést; b) a bejelentett szervnek nincsenek feladatai.

2.   A TELJESÍTMÉNY ÁLLANDÓSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSÉBE ÉS ELLENŐRZÉSÉBE BEVONT SZERVEK

Az építési termék teljesítménye állandóságának értékelésébe és ellenőrzésébe bevont, bejelentett szervek funkcióját illetően különbséget kell tenni a következők között:

1.   terméktanúsító szerv: olyan állami vagy nem állami bejelentett szerv, amely rendelkezik a kellő szakértelemmel és felelősséggel a terméktanúsítás megadott eljárási és irányítási szabályok szerinti elvégzéséhez;

2.   üzemi gyártásellenőrző tanúsító szerv: olyan állami vagy nem állami bejelentett szerv, amely rendelkezik a kellő szakértelemmel és felelősséggel az üzemi gyártásellenőrzés tanúsításának megadott eljárási és irányítási szabályok szerinti elvégzéséhez;

3.   vizsgálólaboratórium: olyan bejelentett laboratórium, amely anyagok vagy építési termékek jellemzőit vagy teljesítményét méri, vizsgálja, teszteli, kalibrálja vagy más módon meghatározza.

3.   OLYAN ALAPVETŐ JELLEMZŐK, AMELYEK ESETÉBEN NEM KÖTELEZŐ A VONATKOZÓ HARMONIZÁLT MŰSZAKI ELŐÍRÁSRA VALÓ HIVATKOZÁS

1.	Tűzzel szembeni viselkedés.

2.	Tűzállóság.

3.	Kültéri tűzzel szembeni viselkedés.

4.	Zajelnyelés.

5.	Veszélyes anyagok kibocsátása.

Az ÍVVILÁG – volfram.hu honlapon további hegesztéssel kapcsolatos jogszabályok is elérhetőek.