A korszerű hegesztés

Hajas-Kristóf-Pásztor

A könyvespolcom legújabb kötetét abban a reményben nyitottam ki, hogy megtalálom benne -szerintem a hegesztés esszenciáját megmutató- kedvenc ábrám, a korábban, Kristóf-Pogány Hegesztés című könyve kapcsán bemutatott hőhatásövezeti szövetszerkezet ábrát. Az ábrát nem találtam, de így is érdeklődéssel olvastam a szépen fogalmazott, (szak)irodalmi mondatokat.

A szerzők az első részben a gázhegesztésről, a másodikban pedig a villamoshegesztésről írnak. A hegesztőgázok ismertetése során a könyv az oxigén, hidrogén, világítógáz és a hegesztéskor használatos egyéb gázok tulajdonságaival és alkalmazásukkal foglalkozik. Tárgyalja az egyen- és váltakozóáramú hegesztést és a villamos ívhegesztés áramforrásait, a hegesztődinamókat és transzformátorokat. A könyv a segédberendezések ismertetése után rátér az ívhegesztés technikai kérdéseire, a villamosívhegesztéssel kapcsolatos hibákra, kijavításukra és a hegvarrat nemesítésének módjára.” (Műszaki Élet 1955. június)

Az én könyvem valamikor az Egyesült Izzó-Vacuumtechnikai Gépgyár Műszaki Könyvtárának a tulajdona volt.

Tegnap készítettem el egy bejegyzést a szótárban, ami az ömlesztőhegesztésekre vonatkozik, pontosabban az MSZ EN ISO 3834-2 szabvány mit is ért az ömlesztőhegesztés fogalmán. A Hajas Jenő, Kristóf György és Pásztor János (okl.gépészmérnökök) által írt A korszerű hegesztés című könyv, amit ma vettem a kezembe, pont ennél a témakörnél nyílt ki. A hegesztési anyagismeretről szóló fejezetben, az anyagokra gyakorolt hatások ismertetése céljából külön tárgyalja a hő- és erőhatással végzett hegesztéseket mint kovácshegesztés, ellenállás hegesztés, ponthegesztés, vonalhegesztés és tompahegesztés. Majd áttér az ömlesztőhegesztésekre, ahol ismerteti a gázhegesztést és az ívhegesztést.

Az ömlesztő hegesztésnél, mint az korábban már láttuk, az anyag széleinek megömlesztésére -a sajtoló hegesztéssel ellentétben- nincs szükség külső erőhatásra. A megömlesztett anyag széleit lehet önmagukkal is összeömleszteni, az egyesítés azonban a legtöbbször a hegesztőpálca leömlesztésével történik. Minél hatékonyabb, és minél összpontosítottabb a megömlesztéshez felhasznált hőforrás, annál keskenyebb csíkon következik be az anyag széleinek megömlesztése.”

Jelenlegi munkám miatt mostanában a csaphegesztéssel ismerkedem. Az 1954-es Korszerű hegesztés irigylésre méltó nyelvezettel fogalmazza meg „CYC-ARK” eljárás leírását, amely helyes végrehajtását követően a kötés szilárdsága meghaladhatja az alapanyagét és a felhegesztett csap 90°-ban meghajtható. Csendben megjegyzem, a fémek ívcsaphegesztését tárgyaló MSZ EN ISO 14555:2017 szabványban foglaltak szerint, elegendő a felhegesztett csap 60°-os meghajlítása a hegesztés szilárdságának megfelelő minősítéséhez.

A könyv előszavában a Szerzők úgy fogalmaznak: „Lelkes munkánk egyetlen célja, hogy az újjászületett magyar hegesztőipar fejlődését eredményesen szolgálja.” A könyvet olvasva, ez bizonyára így is volt.

Vélemény, hozzászólás?