Dr. Bödök Károly: Az ötvözetlen, gyengén és erősen ötvözött szerkezeti acélok korrózióállósága, különös tekintettel azok hegeszthetőségére
Dr. Bödök Károly: Az ötvözetlen, gyengén és erősen ötvözött szerkezeti acélok korrózióállósága, különös tekintettel azok hegeszthetőségére című könyve 1997-ben jelent meg. A könyvet szerkesztett, lektorálta és a 10. fejezetet Dobránszky János írta. A mellékleteket Fenyvesi Tamás állította össze. Ez a könyv úgy van meg nekem, hogy nincs. Kölcsön kaptam, és eddig sikeresen nem adtam vissza eredeti gazdájának.
A könyv könyvesboltban, antikváriumban jelenleg nem kapható. Elektronikus formában a ezen a hivatkozáson keresztül vásárolható meg. A bejegyzés címlapképe a Huntingdon Fusion Techniques honlapján található.
Acélszerkezetek korrózióállóságának biztosítása meghatározó követelmény. A hegesztő szakemberek számára a korróziós folyamatok ismerete szintén követelmény. A hegesztett kötés elkészítésével még az általában korrózió állónak tekintett alapanyagok is elveszthetik ellenálló képességüket. Ezeknek a folyamatoknak a megismeréséhez nyújt segítséget a könyv.
A bevezetést követően az ötvözetlen és mikroötvözött hegeszthető szerkezeti acélok legfontosabb jellemzőit és hegeszthetőségük alapelveit tárgyalja. A 3. fejezet a hidegszívós és a melegszilárd valamint a hidrogénnyomás-álló, a nagyszilárdságú, gyengén ötvözött szerkezeti acélok, légköri korrózióálló acélok és azok hegeszthetőségével foglalkozik.
A korróziós folyamatok és a szerkezeti acélok korrózióval szembeni viselkedését a környezet jellemzőinek függvényében kell vizsgálni. A könyv 7. fejezetében részletes információkat mutat be a Szerző a szokásos környezeti hatásokon túl, a sósav, kénsav, salétromsav vagy a lúgok (nátrium-karbonát, hidrogén-karbonát, kálium-hidroxid) hatásával kapcsolatban.
A nyolcadik fejezet a korrózióálló acélok kialakulásával, alkalmazhatóságuk alapelveivel foglalkozik bemutatva a ferrites, martenzites és az ausztenites acélokat. A duplex acélokhoz kapcsolódó ismereteink a könyv 1997-es megjelenése óta rendkívül sokat fejlődtek, azonban a könyv a duplex acélokhoz kapcsolódó alapismereteket kellő alapossággal mutatja be.
Ötvözők hatása
A rozsdamentes acélok korrózióállósága és korróziós viselkedése, mivel ezeket az anyagokat alapvetően korrózióval szembeni ellenállóságuk miatt alkalmazzák, kiemelt figyelmet érdemel és kap a könyvben. „A korrózió rendkívül változatos formákat ölt. Nagyon sokszor nem terjed ki az egész felületre, hanem úgynevezett lokális korróziót eredményez. A korrózió álló acélok esetében ez utóbbiak közül leggyakoribb a feszültségi korróziós repedés illetve a késél korrózió valamint a réskorrózió előfordulása.
A rozsdamentes acélok kívánt tulajdonságait ötvözéssel állítják elő. Az ötvözés nem csak a fizikai tulajdonságokra, mint folyáshatár, szakító szilárdság, szakadási nyúlás és ütőmunkára van hatással. Alapvetően befolyásolja az acél korróziós tulajdonságait is. Legfontosabb ötvözők a króm, nikkel és a mangán, amelyekről a könyv így ír:
Króm (Cr) szubsztitúciós ötvöző, ferrit- és karbidképző, a rozsdamentes acélok korrózióálló és hőálló típusainak alapötvözője, az MSZ EN 10088-1 szabvány [15] az MSZ EN 10020 szabvány [10] 3.2.2 pontjára történő hivatkozása szerint, a minimális króm tartalom 10,5%, aminek növelésével a korrózió állóság és a hőállóság növelhető. A korrózióállóságot a felületen kialakuló néhány nanométer vastagságú passzív krómoxid réteg biztosítja. Az ausztenit mezőre gyakorolt hatása következtében 12%-ot meghaladó krómtartalom esetén tisztán ferrites szövetszerkezet hozható létre, 30% feletti értékek rontják az alakíthatóságot.
Nikkel (Ni) ausztenitképző ötvöző, javítja nem oxidáló (redukáló, pl.: kénsavas) közegekben az általános korrózióval szembeni és a helyi korrózióval szembeni ellenállást, de a feszültségkorrózióval szembeni ellenállást csökkenti. Jelentősen növeli az acél szívósságát ezért a krómmal ötvözött martenzites esetleg ferrites acélokhoz is ötvözik, mechanikai tulajdonságainak javítása érdekben, lassítja a másodlagos kiválások létrejöttét.
Mangán (Mn) felhasználásával a nikkel (Ni) ötvözés részben kiváltható, gyenge ausztenitképző. A kénnel alkotott szulfidja révén javítja a kristályosodási repedéssel szembeni ellenállást az ausztenites acélok mint szénacélok hegesztési varrataiban. Szilárdoldatos szilárdságnövelő szerep, és különleges ötvözetek olvadékaiban kihasznált nitrogén (N) oldó képesség jellemzi.
Aki az ötvözök hatásaira a szerkezeti acélok korrózióállósága vonatkozásában is kíváncsi, a könyvben megtalálhatja.
