Hegesztés a Nukleáris Biztonsági Szabályzatokban

Az OAH jogszabályban meghatározott közfeladata, hogy az atomenergia alkalmazásában érdekelt szervektől függetlenül ellássa és összehangolja az atomenergia békés célú, biztonságos és védett alkalmazásával, így a nukleáris és radioaktívhulladék-tároló létesítmények, nukleáris és más radioaktív anyagok biztonságával, nukleárisveszélyhelyzet-kezeléssel, nukleáris védettséggel kapcsolatos hatósági feladatokat, valamint az ezekkel összefüggő tájékoztatási tevékenységet, továbbá javaslatot tegyen az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos jogszabályok megalkotására, módosítására és előzetesen véleményezze az atomenergia alkalmazásával összefüggő jogszabályokat. Ennek megfelelően szerepel a hegesztés a Nukleáris Biztonsági Szabályzatokban.

A érvényben lévő jogi szabályozások alapvető célkitűzése, hogy az atomenergia békés célú felhasználása semmilyen módon ne okozhasson kárt a személyekben és a környezetben. A hatósági szabályozásnak azt is figyelembe kell vennie, hogy az indokoltnál nagyobb mértékben ne korlátozza a kockázatokkal járó létesítmények üzemeltetését, illetve tevékenységek folytatását, indokolatlanul ne gátolja a munkavégzést, létesítési vagy karbantartási munkákat.

A jogi szabályozások kialakításának egyik legjelentősebb szereplője az OAH – Országos Atomenergia Hivatal. Az atomenergiáról szóló törvény előírásainak megfelelően a részletes szabályokat, követelményeket a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről szóló 1/2022. (IV. 29.) OAH rendelet tartalmazza. Ehhez kapcsolódva az OAH a jogszabályi követelmények teljesítésének módját az atomenergia alkalmazóival egyeztetett módon, világos és egyértelmű ajánlásokat tartalmazó útmutatókban fejti ki, azokat az érintettekhez eljuttatja, és a társadalom minden tagja számára hozzáférhetővé teszi.

Szerepel-e a hegesztés a Nukleáris Biztonsági Szabályzatokban

Igen, szerepel a hegesztés a Nukleáris Biztonsági Szabályzatokban. A tíz fejezetből álló szabályzatban közel 100 pont tartalmaz a hegesztéssel kapcsolatos követelményt. A hegesztés olyannyira fontos része az atomerőmű építésének és karbantartásának, hogy az OAH ezzel kapcsolatban két útmutatót is kiadott. Az egyik az N9.4 Új atomerőmű nyomástartó berendezéseinek hegesztése, a másik az AF4.10 Atomerőművek és a kiégett üzemanyag átmeneti tárolására szolgáló létesítmény berendezéseinek hegesztése.

Közel 100 pontban szerepel hegesztés a Nukleáris Biztonsági Szabályzatokban

3.3.2.0610. A nyomástartó berendezés és csővezeték tervezésekor különös gondot kell fordítani a gyártás és szerelés során alkalmazott hegesztés, mint speciális (korlátozottam javítható) folyamat tervezési előírásaira, így különösen az alábbiakra:
a) az alkalmazható hegesztési módszerek,
b) a varratok kialakítása,
c) az alkalmazott alapanyagokhoz illeszkedő hegesztési hozaganyagok meghatározása,
d) a varratvizsgálati módszerek terjedelmének meghatározása, valamint
e) a hegesztés minőségbiztosítási feltételeinek meghatározása:
ea) a gyártókkal és szerelőkkel szemben támasztott követelmények,
eb) a hegesztőkkel és anyagvizsgálókkal szemben támasztott követelmények, és
ec) a hegesztés minőségtanúsító dokumentációjával szemben támasztott követelmények.

3.3.2.1200. A tervezés során a szerkezeti anyagokkal kapcsolatban be kell tartani az alábbi követelményeket:
a) hegesztendő ausztenites öntvények esetén a delta-ferrit tartalmat korlátozni és ellenőrizni kell, b) a nehezen vizsgálható ausztenites öntvények alkalmazása esetén elemezni kell a termikus öregedéssel szembeni ellenállást,
c) rézötvözetek alkalmazása a tápvíz-, főgőz- és kondenzátum-rendszer üzemi közegeivel érintkező rendszerelemekben nem megengedett,
d) gőz- és nagysebességű vízrendszerekben eróziós korróziónak ellenálló anyagokat kell alkalmazni, továbbá
e) vízüzemi közeggel érintkező szénacél rendszerelemek esetén az általános korróziós folyamatokra a szilárdsági elemzésekben meghatározott falvastagság tartalékot kell előirányozni.

3.3.3.0700. A nyomástartó berendezés és csővezeték tervezésénél az alkalmazott szabványok keretein belül biztosítani kell, hogy
a) a kötések számát minimalizálják, és
b) a csővezetékek elemeinek összeillesztésénél hegesztett kötéseket alkalmazzanak, kivéve, ahol
ba) az üzemeltetési körülmények miatt oldható kötés szükséges, vagy
bb) hegesztési munkák végzése tilos, vagy
bc) igazolható, hogy az oldható kötés meghibásodása nem jár a szervezetlen szivárgás növekedésével, vagy primer vagy szekunder köri hűtőközeg-vesztéssel.

3.3.3.0800. Csak külön elemzés elvégzése esetén, egyedi, indokolt esetben, szabad varratokat alkalmazni olyan helyeken, ahol ezek hajlító-igénybevételnek vannak kitéve, és ahol a feszültség koncentrálódik. A nyomástartó berendezés és csővezeték hegesztésénél teljes beolvadást biztosító kötést kell alkalmazni.

3.3.5.0500. A rendszerek, rendszerelemek elhelyezését úgy kell tervezni, hogy az biztosítson lehetőséget az ellenőrzés, karbantartás, javítás, tartalék alkatrészek cseréje és leszerelés végrehajtására az ezek során felmerülő dózisok minimalizálásával. Biztosítani kell az alapanyag és a hegesztett kötések szemrevételezési, roncsolásmentes vizsgálattal történő ellenőrzési, valamint tisztítási, lemosási és javítási lehetőségét. Ezt a követelményt a meglévő műszaki adottságok figyelembevételével az átalakítások során kell alkalmazni.

3.4.2.0700. A gőzfejlesztők hőcserélő csöveit a primer oldalról kell behegeszteni a csőfalba. A hőcserélő csöveket tágítani kell a köztük és a csőfal szekunder oldala közötti rés csökkentése érdekében.

Új atomerőművi blokkok tervezési követelményei

3a.3.2.1000. Az ausztenites anyagok alkalmazása során el kell kerülni a kristályközi korrózió veszélyét titánnal stabilizált ötvözetek alkalmazása, a szén és titántartalom arányának szabályozása, illetve az alapanyagok kristályközi korrózió próbájának előírásával. Ausztenites hegesztőanyagok esetén a varrat delta-ferrit tartalmát korlátozni kell.

3a.3.2.1200. A nyomástartó berendezés és csővezeték tervezésekor különös gondot kell fordítani a gyártás és szerelés során alkalmazott hegesztés, mint speciális korlátozottan javítható folyamat tervezési előírásaira, így különösen az alábbiakra:
a) az alkalmazható hegesztési módszerek,
b) a varratok kialakítása,
c) az alkalmazott alapanyagokhoz illeszkedő hegesztési hozaganyagok meghatározása,
d) a varratvizsgálati módszerek terjedelmének meghatározása, valamint
e) a hegesztés minőségbiztosítási feltételeinek meghatározása:
ea) a gyártókkal és szerelőkkel szemben támasztott követelmények,
eb) a hegesztőkkel és anyagvizsgálókkal szemben támasztott követelmények,
ec) a hegesztés minőségtanúsító dokumentációjával szemben támasztott követelmények.

3a.3.2.1800. A tervezés során a szerkezeti anyagokkal kapcsolatban be kell tartani az alábbi követelményeket:
a) hegesztendő ausztenites öntvények esetén a delta-ferrit tartalmat korlátozni és ellenőrizni kell,
b) az ausztenites öntvények alkalmazása esetén elemezni és bizonyítani kell a termikus öregedéssel és feszültségkorrózióval szembeni ellenállást,
c) réz, alumínium és ötvözeteik alkalmazása biztonsági osztályba sorolt rendszerelemekben nem megengedett,
d) gőz- és nagysebességű vízrendszerekben eróziós korróziónak ellenálló anyagokat kell alkalmazni,
e) vízüzemi közeggel érintkező szénacél rendszerelemek esetén az általános korróziós folyamatokra a szilárdsági elemzésekben meghatározott falvastagság tartalékot kell előirányozni,
f) műanyagok alkalmazása az üzemi nyomás, hőmérséklet és a környezeti feltételek értékelése mellett kizárólag harmadik biztonsági osztályban megengedett, továbbá
g) a szerkezeti anyagok kiválasztását úgy kell elvégezni, hogy a heterogén varratok száma a legkisebb legyen.

Az ÍVVILÁG – volfram.hu honlapon igyekszünk a hegesztéssel kapcsolatos rendelkezések, jogszabályok, szabványok körét pontosan bemutatni. A következő hivatkozáson keresztül érhetőek el a legfontosabb előírásokkal kapcsolatos bejegyzéseink.