Hegesztő hozaganyagok bizonylatolásának rejtelmei, egy apró hullámvonal hatása
Általában gépészeti technológiai csővezetékrendszerek létesítése és karbantartása szakterületen, energiaellátási építmények, távhővezetékek és berendezések építésének felelős műszaki vezetői illetve műszaki ellenőri feladatait látom el. Gyakran veszek részt az átadási dokumentáció összeállításában is. Ennek része a varratanyakönyvek készítése, ellenőrzése, mely kapcsán a következő hegesztőanyag műbizonylattal találkoztam, egy új fejezetet nyitva a hegesztő hozaganyagok bizonylatolási rejtelmeiben.
A gépészeti tervek a hozaganyagokkal kapcsolatban előírták, hogy különböző cégek által gyártott hegesztőanyagok egymással helyettesíthetőek ha, az amerikai hegesztőanyagok osztályozását szabályozó AWS A5.9/A5.9M (American Welding Society) szabvány azonosító kódjai alapján azonosak. Ennek megfelelően került beszerzésre az AWS A5.9 szerinti ER 307 ausztenites rozsdamentes hegesztőpálca.
MSZ EN ISO 14343 kapcsolata az AWS A5.9/A5.9M szabvánnyal
A rozsdamentes anyagú elektródák jelölését és összetételét az általánosan alkalmazott MSZ EN ISO 14343 szabvány, a tervekben előírt osztályozást az amerikai hegesztőanyagok követelményeit szabályozó AWS A5.9/A5.9M szabvány rögzíti. Az európai és amerikai szabványügyi testületek a hegesztőanyagok, köztük a rozsdamentes hegesztőanyagok is, összerendelésére és a jelölések azonosíthatóságára tett lépései a két szabvány 2009 és 2017 közötti új kiadásaiban jelentek meg.
Az európai osztályozási mód szerint az anyag jelzésében annak összetételére vonatkozó adatokat jelenít meg. Például W 19 9 L Si vagy W 19 12 3 L Si, amikor a „W” a volfrámelektródás védőgázos eljáráshoz ajánlott hegesztőanyag jelzése, az első szám a króm, a második a nikkel a további számok az egyéb ötvözők mennyiségét jelöli, míg a betűjelek az ötvözők jelzésére szolgálnak. Az „L” jelzés a csökkentett széntartalomra vonatkozik. Ezzel szemben az amerikai gyakorlat szerinti szabványos jelölés két részből áll. Az első két betűjel a hegesztési eljárásra utal a számok és az azt követő betűk a kémiai összetételre vonatkoznak. A jelölési rendszer hagyományosan 3. anyagcsoportba sorolja a rozsdamentes acélokat és ötvözök mennyiségétől függően, növekedő számsort alkalmaz.
~ER307
A műbizonylat tanúsága szerint a hozaganyag az AWS A5.9/A5.9M előírásainak felel meg. De mit jelent az a kis hullámvonal? Nekem először fel sem tűnt, egyszerűen észre sem vettem. Azonban a varrat szövetszerkezet összetételének becsléséhez végzett számítások a várttól eltérő eredményt mutattak ki. Az eltérést a molibdén mennyisége okozta, ugyanis az nem felelt meg az AWS A5.9/A5.9 előírásainak. Megfelelt azonban az ER 307 „európai” megfelelőjeként alkalmazható 18 8 Mn anyagminőségnek. Milyen eltérést okozhat ennek a hozaganyagnak a használata?
A szabványos összetételi adatokat Schaeffler diagramban ábrázolva szemléletes képet alkothatunk a paraméterablakok eltéréseiről. Az amerikai előírások sokkal kisebb ötvözési tartományt engednek meg.
A hozaganyag felhasználása ötvözetlen acél- illetve ausztenites rozsdamentes acélcsövek heterogén hegesztett kötéséhez történt. A varrat minőségét alapvetően határozza meg az ömledék megszilárdulásának módja, amit annak vegyi összetétele indukál.
A 18 8 Mn (MSZ EN ISO 14343) hozaganyag felhasználásával készült varrat munkaablaka, mivel a hegesztőpálca eredeti paraméterablaka is az volt, sokkal -mintegy 48%-al- nagyobb mint az ER307 (AWS A5.9/A5.9M) hozaganyagé. A nagy munkaablak következménye pedig a varratfém nehezen megbecsülhető összetétele.
Ezt a kis bejegyzést elsősorban a beszerző, illetve a műszaki ellenőr kollégáknak szántam. Szerettem volna felhívni a figyelmet egy apró hullámvonalban rejlő probléma következményeire.
A hegesztéssel kapcsolatos legfontosabb szabványok felsorolása a volfram.hu-n is megtalálható.
