Ipari gáz és az élelmiszer-ipari gáz – alapok
Érdekes és sokrétű kommentlánc alakult ki a közösségi médiában az ipari gáz és az élelmiszer-ipari gáz témakörében. A beszélgetés igyekezett megvilágítani, hogy mi a különbség a két felhasználási területű gáz között.
A vita azon folyt leginkább, hogy lehet e hegeszteni élelmiszer-ipari gázzal. Elöljáróban szeretném kiemelni, hogy a hegesztés egy szakma. Szabályokkal, műszaki elvekkel, technológiai előírásokkal. Ebben a bejegyzésben, a normákat, alapfogalmakat, alapismereteket szeretném körüljárni. Először is következzen néhány előírás, ami alapvetően meghatározza az ipari gáz és gázkeverékek valamint az élelmiszer-ipari gázok alkalmazását.
Előírások az érintett gázokkal kapcsolatban:
MSZ EN ISO 14175:2008 Hegesztőanyagok. Gázok és gázkeverékek ömlesztőhegesztéshez és rokon eljárásokhoz
Az EURÓPAI BIZOTTSÁG 231/2012/EU rendelete (2012. március 9.) az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. és III. mellékletében felsorolt, C2 élelmiszer-adalékanyagok specifikációinak meghatározásáról
A gázok tisztaságának jelzőszámai
Koncentráció egységek:
- mol % (n/n) (1 mol standard állapotú gáz 24,5 liter)
- tömeg %(m/m)
- térfogat %(V/V)
- vegyes % (m/V)
A ppm rendszer jelentése: térfogat milliomod része, azaz a kis mennyiségben jelenlevő gázok és egyéb anyagok keverési arányának kifejezésére. 1 ppm = 0,0001% térfogatrész és 1%= 104 ppm. A ppm kifejezés nem határoz meg dimenziót, meg kell jelölni, hogy térfogatra, hosszra, atomszámra stb. vonatkozik.
- ppm (parts per million) 10-6
- ppb (parts per billion), 10-9
- ppt (parts per trillion), 10-12
- ppq (parts per quadrillion), 10-15
Az arányok bemutatására a következő két ábra szolgál. Az első kép eredeti mérete mintegy 200×200 pixel, a narancs négyzet mérete 100×100 pixel, és a középen látható fehér pont mérete 1 pixel. A második képen 1000×1000 pixel méretű fekete négyzetben az előbbi narancs négyzet látható, a benne lévő 1 pixel pedig egyáltalán nem látható.
Ha esetleg ez valakinek nem lenne elég szemléletes, akkor a következő kép talán segít. Egy liter sörrel, két korsót lehet megtölteni. Egymillió liter sörrel, 50 darab 20 köbméteres kamiont. Hát ezt jelenti az 1 ppm arány.
A pontjelölés némileg egyszerűsítve mutatja meg a gáz tisztaságát. A pont előtti szám jelöli a százalékban kifejezett értékben található kilencesek számát, amiből kettő a tizedes vessző előtt áll, a többi a tizedes vessző után. A pontjelölésben a pontot követő szám, pedig százalékban kifejezett tisztasági érték utolsó számjegyére utal.
| Tisztaság %-ban | Pontjelöléssel | Szennyezők maximális koncentrációja |
|---|---|---|
| 99,9999 | 6.0 | 1 ppm = 0,0001 % |
| 99,999 | 5.0 | 10 ppm = 0,001 % |
| 99,998 | 4.8 | 20 ppm = 0,002 % |
| 99,995 | 4.5 | 50 ppm = 0,005 % |
| 99,99 | 4.0 | 100 ppm = 0,01 % |
| 99,98 | 3.8 | 200 ppm = 0,02 % |
| 99,95 | 3.5 | 500 ppm = 0,05 % |
| 99,9 | 3.0 | 1.000 ppm = 0,1 % |
| 99,6 | 2.6 | 4.000 ppm = 0,4 % |
| 99,5 | 2.5 | 5.000 ppm = 0,5 % |
| 98 | 1.8 | 20.000 ppm = 2 % |
A szén-dioxidról általában
Ebben a keretes bejegyzésben lévő adatok a Linde honlapjáról származnak.
A szén-dioxid szobahőmérsékleten és atmoszferikus nyomáson színtelen, szagtalan, kissé savanykás ízű, levegőnél másfélszer nehezebb gáz.
A CO2 a szén egyik legelterjedtebb oxidja, amit a levegőben is megtalálunk (0,040%-ban). Közel 300 évvel ezelőtti felfedezése óta, mindennapjaink szerves részévé vált: a szén-dioxid jelen van az üdítőitalainkban, a tűzoltókészülékeinkben és hasznát vesszük hegesztéskor tisztítási és hűtési folyamatoknál, vagy akár szárazjég előállításánál. Élelmiszeripari felhasználása is hosszú múltra tekint vissza bakteriosztatikus, valamint az oxigént kiszorító hatása miatt.
A szén-dioxid felhasználása az élelmiszeriparban
A szén-dioxidot gyakran alkalmazzák az élelmiszer-iparban, megfelel a minőségi, élelmiszer-biztonsági követelményeknek (HACCP, FSSC).
Az élelmiszeripari CO2 palack – ahogy már említettük – minden üdítőgyártónál alapvető kellék, ahogyan a sör is ennek a gáznak köszönhetően válik jobban buborékossá és könnyebben csapolhatóvá. A szén-dioxid ugyanakkor inert gázként a csomagolásoknál is alkalmazható. A kávé, a hús, a sajt és a chipsek jellemzően a CO2-nak köszönhetően maradnak sokáig frissek és fogyaszthatók.
Az egy szénből és két oxigénből álló vegyület a hűtéstechnikában is remekül felhasználható általában cseppfolyós gáz vagy szárazjég formájában. A szén-dioxidot, mint élelmiszer-adalékanyagot az Európai Unióban az E290-es szám jelöli.
A szén-dioxid mint hegesztő gáz
Az ívhegesztéshez az esetek túlnyomó többségében valamilyen védőgázra van szükség. Ez lehet tisztán valamilyen inert gáz (jellemzően argon vagy hélium), ugyanakkor a különböző gázkeverékek is széleskörűen elterjedtek az iparban.
A hegesztésnél alkalmazott védőgázokat jellemzően két nagy csoportra oszthatjuk. Az ún. munkagázok az ív és a megolvadt fém védelmét biztosítják. A másik cél a varrat hőbevitellel szembeni oldalának, az ún. varratgyök védelme a felületi oxidáció ellen. Az ilyen célra használt védőgázokat a szakma formálógázként ismeri. A munka- illetve formálógázok egy vagy többkomponensűek lehetnek, azaz többféle gázból állnak össze.
A szén-dioxidról köztudomású, hogy nem táplálja az égést. Inert gázként kiszorítja a levegőt a munkaterületről, segítve ezzel az oxidáció elkerülését.
Végezetül, SAFETY FIRST – első a biztonság!
Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet szerint a palackot sérültnek kell tekinteni és továbbiakban nem használható, ha
- legalább 1 m magasságból kemény talajra esett,
- égésnyomok látszanak rajta,
- éles bemetszésű sérülése vagy horpadása van,
- a szállítójárművet közlekedési baleset érte vagy
- átalakítás nyomai észlelhetők rajta.
Az üzemeltetés során keletkezett sérülésről az illetékes töltővállalatot, cseretelepet tájékoztatni kell!
Hibás szerelvényű palackot nem szabad tölteni, használni!
A szállítást és tárolást érintő részletes szabályokat az MSZ 6292:2009 Gázpalackok szállítása, tárolása és kezelése szabvány tartalmaz.
A bejegyzés a következő cikkben folytatódik:
