ISO 3834 szabványok szerinti hegesztőüzem tanúsítás – a kezdetek

Ma Magyarországon több mint 530 cég nevében szerepel a „weld”, további 400 vállalkozás vallja magát nevében hegesztőnek és 470 azon cégek száma amelyek legalább nevükben acélszerkezetet gyártanak. Számos további hegesztő, acélszerkezetet vagy tartályt gyártó gazdasági társaság lehet még a fentieken kívül is az országban. Ehhez képest szerintem keveseknél található ISO 3834 szabványok szerinti hegesztőüzem tanúsítás. Műszaki ellenőri és felelős műszaki vezetői munkám során, rendszeresen találkozom olyan hegesztést végző céggel, amelyik nem rendelkezik semmilyen tanúsítással, minősítéssel. Első sorban számukra címzem a következő gondolatokat.

Kétfajta vállalkozás létezik, az egyiknek van minősítése, a másiknak nincs. Azoknak akiknek van, nem sokat kell magyarázni, hiszen végigcsinálták a folyamatot, megismerték az előírásokat, felmérték az eredményeket és szembeállították vele a kiadásokat és a ráfordított munkaórákat.

Azonban akik korábban csak azt hallották, hogy az „ISO” rengeteg felesleges papírmunka, és nem csak hatalmas kiadás, hanem egy púp az ember hátán, náluk nem könnyű elérni, hogy lépéseket tegyenek a hegesztőüzem tanúsítása érdekében. Még akkor sem, ha tevékenységük az ömlesztőhegesztés végzésének feltételeiről szóló 8/2018. (VIII. 17.) ITM rendelet hatálya alá tartozik, hiszen évek, olykor évtizedek óta gyártják hegesztett termékeiket.

Érdekes megfigyelésem, hogy ezek a cégek működésük során már kialakították saját minőségirányítási rendszerüket. Létezik a szervezeti felépítés, és munkaköri leírásokban határozzák meg a gyártási folyamat résztvevőinek feladatait, kielégítve ezzel az MSZ EN ISO 3834-2 szabvány általános követelményeit.

A vállalkozások többnyire tudatosak a követelmények átvizsgálásban, mind a szerződéses feltételek mind a műszaki előírások tekintetében. Ismerik saját képességeiket, személyzetük és felszereltségük által behatárolt lehetőségeiket. Vigyáznak hegesztőberendezéseikre, megfelelő mérőeszközöket használnak, gyártási terveket és sajátos hegesztési munkarendi előírásokat készítenek. Sajnos mind ismerünk számtalan elrettentő példát, én azonban arra szeretnék rávilágítani, hogy a legtöbb cég, saját tapasztalata, kialakított gyakorlata során karnyújtásnyi közelségbe kerül a tanúsításhoz anélkül, hogy egyáltalán tudna róla. Mert bizony legtöbbször nem is tudnak róla.

Ez az ISO nem az az ISO

Aki tanúsításra adja a fejét, legtöbbször valamilyen külső kényszer hatására teszi. A megrendelő igénye vagy jogszabályi kötelezettség bújik meg a háttérben. Amikor elkezdjük a beszélgetéseket a hegesztőüzem tanúsításához kapcsolódóan, először azt kell tisztázni, hogy mi is az a mindig emlegetett rettenetes „ISO”. Legtöbben az ISO 9001 szerinti minőségirányítási rendszerre gondolnak elsőként. A különböző minőségirányítási rendszerek alapján történő tanúsítások szemléltetésére a következő diát használom. Mire az antikorrupciós irányítási rendszerekhez érünk, általában megtörténik a minőségirányítási rendszerek közötti különbségek felismerése, és nincs szükség további szószaporításra. Máris rátérhetünk az MSZ EN ISO 3834 Fémek ömlesztőhegesztésének minőségirányítási követelményei tárgyalására.

Még sincs vége az ISO-k sorának?

A kezdet vége akkor kezdődik (sic), amikor ki kell deríteni, hogy mi a hegesztőüzem tanúsítási eljárás célja. Mert bizony ez az a pont, amikor sokat látott hegesztő cégvezetők is elgyengülnek arra a gondolatra, hogy akár egyszerre több hegesztési vagy ahhoz kapcsolódó tanúsításra is szükségük lehet:

• 8/2018. (VIII. 17.) ITM rendelet szerinti gyártói alkalmasság tanúsítása;
• 44/2016. (XI. 28.) NGM rendelet, 2014/68/EU irányelv (G, B + F modul) szerinti gyártói alkalmasság tanúsítása;
• 216/2019. (IX. 5.) Korm. rendelet szerinti gyártói alkalmasság tanúsítása (gyártás, helyszíni technológiai szerelés, átalakítás, javítás);
• AD 2000 – Merkblatt HP 0 szerinti gyártói alkalmasság tanúsítása;
• 305/2011/EU rendelet, EN 1090-1 szabvány szerinti hegesztőüzem alkalmasságának tanúsítása;
• Alapanyag-azonosítók átjelölése;

A felsorolásnak megfelelően, a cég tevékenységi köreinek, céljainak és szakmai gyakorlatának feltérképezésével kerül meghatározásra a megszerzendő tanúsítások köre.

A kezdet utolsó fejezete, az ISO 3834 költségei

Szerintem ez az a pont, ahol legkésőbb rá kell térni a várható költségekre. A tanúsítási eljárás nem olcsó mulatság, és nem egyszeri, hanem folyamatos kiadást jelent az üzem számára, hiszen például a frissen tanúsított gazdasági társaságnak megfelelő képzettségű, átfogó ismeretekkel rendelkező hegesztési felelőst, sőt helyettes hegesztési felelőst is kell szerződtetniük. Márpedig ez sincs ingyen.

A hegesztőüzem tanúsítással kapcsolatban további cikkek találhatók az Ívvilág archívumában.