ISO 3834 szabványok szerinti hegesztőüzem tanúsítás – felkészülés

Ma Magyarországon több mint 530 cég nevében szerepel a „weld”, további 400 vállalkozás vallja magát nevében hegesztőnek és 470 azon cégek száma amelyek legalább nevükben acélszerkezetet gyártanak. Számos további hegesztő, acélszerkezetet vagy tartályt gyártó gazdasági társaság lehet még a fentieken kívül is az országban. Ehhez képest szerintem keveseknél található ISO 3834 szabványok szerinti hegesztőüzem tanúsítás. Műszaki ellenőri és felelős műszaki vezetői munkám során, rendszeresen találkozom olyan hegesztést végző céggel, amelyik nem rendelkezik semmilyen tanúsítással, minősítéssel. Első sorban nekik szeretnék néhány gondolatot megfogalmazni.
A tanúsítással kapcsolatos kezdő lépésekről ebben a korábbi bejegyzésben olvashat.

Felkészülés az ISO 3834 szerinti tanúsításra

Amikor a hegesztőüzem tanúsításának legnehezebb feladatát sikerül megoldani, azaz meggyőzni a vállalkozás vezetőit a minősítések értékéről és hasznosságáról, elkezdődhet a felkészülés az ISO 3834 szerinti tanúsításra. Személyes, többször hangoztatott véleményem az, hogy a legtöbb céget, hegesztéssel foglalkozó vállalkozást egy kis lépés választja csak el a minősítéstől, mert legtöbbjük az eredményes munkavégzés érdekében eleve működtet egyfajta sajátságos minőségirányítási rendszert anélkül, hogy egyáltalán tudna róla.

A minősítési eljárás lefolytatására fel kell kérni egy független, akkreditált tanúsító szervezetet. Ezek a szervezetek tevékenységüket megfelelő engedélyek birtokában, vállalkozási formában végzik. Magyarországon akkreditációkat a Nemzeti Akkreditáló Hatóság az iparügyekért felelős miniszter irányítása alá tartozó, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv állít ki. Jelenleg több mint 50 vállalkozás végez irányítási rendszer tanúsítást, akik közül mintegy 20 rendelkezik ISO 3834 hegesztőüzem tanúsítási jogosultsággal.

Külön ki kell emelni, hogy az ömlesztőhegesztés végzésének feltételeiről szóló 8/2018. (VIII. 17.) ITM rendelet vonatkozásában jelenleg mindössze 5 szervezet végezhet tanúsítást és állíthat ki tanúsító okiratot.

8/2018. (VIII. 17.) ITM rendelet tanúsító szervezetek

Most csak az ISO 3834 szerinti tanúsításra koncentráljunk

A különböző minőségirányítási rendszerek egymást átfedő, egymásnak megfeleltethető elemeket tartalmaznak. Így az ISO 3834 szerinti tanúsításra való felkészülés az összes többi hegesztéssel kapcsolatos minősítési eljárás alapjának tekinthető. Ezért most még csak az ISO 3834 szerinti tanúsításra koncentráljunk. Az ISO 3834 szabványcsalád 5 fejezetből áll. A leggyakrabban tanúsított előírás a teljes körű minőségirányítás elveit megfogalmazó MSZ EN ISO 3834-2:2021 szabvány.

Fémek ömlesztőhegesztésének minőségirányítási követelményei. 
ISO 3834

A magyar nyelven is elérhető szabványból, annak megvásárlását követően, a tanúsításhoz szükséges feltételek és követelmények hivatalos szövege megismerhető, melyet a szabvány 5-18. fejezetei tartalmaznak. Ezek a fejezetek számos alpontot is felsorolnak, melyek akár a dián látható módon is csoportosíthatóak.

felkészülés 3834-2 tanúsításra

A követelményekről kicsit részletesebben

A fenti feladatokat alapvetően a megbízott hegesztési felelős végzi el illetve koordinálja, együttműködve akár a humánpolitikai vagy minőségirányítási szakterületekkel. A megbízott hegesztési felelős kifejezés azt jelenti, hogy ebben a fázisban (2. pont a dián) már a vállalkozásnak akár alkalmazottként, akár vállalkozóként de alkalmaznia kell legalább egy ISO 14731 szerinti átfogó ismeretekkel rendelkező hegesztési felelőst.

  • 1. Hegesztőüzem leírás, szervezeti felépítés, munkaköri leírások elkészítése.
  • 2. Hegesztési felügyelet biztosítása, hegesztő felelős és helyettesének megbízása.
  • 3. Minőségirányítási kézikönyv készítése, amely szabályozza például a
    • törvényi és szabványos követelmények kezelését, és a felkészültség biztosítását;
    • az árajánlatok készítésének szempontjait és a szerződések átvizsgálásának módját;
    • tervellenőrzés, átvizsgálás szempontjait;
    • gyártási terv készítést;
    • alvállalkozók bevonásának rendszerét;
    • alapanyagok és hegesztőanyagok kezelését, tárolását;
    • nemmegfelelőségek kezelését és a helyesbítő tevékenységeket;
  • 4. WPQR avagy hegesztési eljárás minősítési jegyzőkönyv készítés. Ez bizony pénzbe kerül. A hegesztőmérnök feladata, hogy lehetőség szerint a legkevesebb WPQR fedje le a hegesztőüzem tevékenységét.
  • 5. WPS avagy hegesztési munkarendi előírások készítése.
  • 6. Személytanúsítások. A szabványban egyértelműen megfogalmazott előírások, a valóságban ez egy meglehetően ingoványos terület, mert ezt leggyakrabban a vállalkozás fizeti, de a minősített hegesztő nevére szól. Több irányból is történnek törekvések ennek a kérdésnek a rendezésére, felemás sikerrel.
  • 7. Ellenőrző személyzet. Az MSZ EN ISO 9712 szabvány a roncsolásmentes anyagvizsgálókról szól. Ha a leendő hegesztőüzemnek nincs megfelelő minősítésű vizsgáló és ellenőrző személyzete, a feladatot alvállalkozó is elláthatja.
  • 8. Hegesztő és mérő eszközök. Minden gyártóhelytől elvárható, tanúsítástól függetlenül, hogy a végzett feladatokat arra alkalmas és ellenőrzött gépekkel, eszközökkel végezzék.
  • 9. Azonosítás, nyomonkövetés rendszere. Ez a tevékenység az, ami igazából az ISO minősítésekkel kapcsolatos rettegett „papírcsinálás” egyik okozója. Azonban egy felkészült hegesztési felelős a megrendelő tevékenységeire szabott rendszerrel ezt a papírmunkát jelentősen tudja csökkenteni és racionalizálni oly módon, hogy akár a gyártást közvetlenül is segítse, hatékonyabbá tegye.
  • 10. Átadási dokumentáció, a „papírcsinálás” eredménye. Ha az előző feladatok precíz és logikus rendszerre épülnek fel, azok végrehajtása után az átadási dokumentáció (D-terv vagy AS-built) gyakorlatilag el is készült.

A hegesztőüzem tanúsítással kapcsolatban további cikkek találhatók az Ívvilág archívumában.

Vélemény, hozzászólás?