Komócsin Mihály Gépipari anyagismeret

Világunk, az anyagok világa határtalanul gazdag, változatos és sokrétű. Ez a sokszínű világ – amely körülvesz bennünket és amelynek egyben részei is vagyunk -, át-fogja az atmoszféra egyszerű atomjaitól a rendkívül összetett szerkezetű élő, szerves molekulákig az anyagok fajtáinak millióit. Ezekkel a mondatokkal kezdődik Komócsin Mihály Gépipari anyagismeret című könyve, mely a COKOM mérnökiroda gondozásában jelent meg

Előszó az első kiadáshoz

Látszólag az anyagoknak ez a rendkívüli változatossága fel sem fogható az emberi elme számára. Ma talán még így is van. Az anyagok szerkezetéről, tulajdonságairól egyre több ismeretre teszünk szert. Ezért már napjainkban is mód nyílik arra,hogy mikró- és makroszkopikus szerkezetük ismeretében legfontosabb tulajdonságaikat meg lehessen határozni. Olyan anyagok esetében is, amelyeket még elő sem állítottak. Több százezer év választja el az egyszerű kőszerszámot pattintó előembert napjaink, óriásmulekula láncait tervező kutatóitól. Mégis ugyanaz a szándék köti őket össze:uralom az anyag felett. Alapvető különbség közöttük csupán az, hogy az előember csak használta azt, napjaink embere viszont meg is akarja ismerni és a közöttük lévő törvényszerűségeket szeretné meg is érteni.

A mérnökök munkájuk eredményét az anyagok egy viszonylag szűk körében álmodják és valósítják meg. Ez a viszonylag szűk kör így is több ezer féle anyagot jelent. Meglehetősen reménytelen vállalkozás az ipari anyagoknak akár csak a legfontosabb tulajdonságait is észben tartani. Az ipari anyagok széles választékában az eligazodást azok az alapvető törvényszerűségek ismerete jelentheti. A törvényszerűségek kapcsolatot teremtenek az anyag vegyi összetétele, szerkezete és tulajdonságai között. A mérnöki munkában nap, mint nap ki kell választani a gyártmányhoz leginkább megfelelő anyagokat, vagy előírt anyag-minőségekből el kell készíteni egy terméket. Ezek a napi fel-adatok csak úgy oldhatók meg sikeresen, ha a mérnök ismeri a tervezett, ill. felhasznált anyagok tulajdonságait, ezek módosításának lehetőségeit és viselkedésüket a gyártássorán.

A könyv terjedelmi-, és a szerző ismereteinek korlátai miatt nem vállalkozhat arra,hogy a műszaki feladatok megoldása során felvetődő minden kérdésre megoldási sémát adjon. Az azonban célja, hogy az anyag szerkezete és tulajdonságai közötti kapcsolat, vagyis fémfizikai és fémtani ismeretek alapján ismertesse a gépészeti gyakorlatban leginkább használatos anyagok körét azoknak a mérnököknek, ill. egyetemi-, főiskolai hallgatóknak, akik nem a szűken értelmezett anyagtudományi területen dolgoznak,ill. tanulnak.

Abból a megfontolásból kiindulva, hogy a tisztelt Olvasó számára a könyv a gyakorlati feladatok megoldásához a legközvetlenebb segítséget nyújthassa, a fémfizikai és fémtani ismeretek csak az éppen szükséges mértékűek. Ez a megközelítés természetesen nem jelenthet igénytelenséget. Ezt elkerülendő a könyv végén található irodalomjegyzék, amely a további, elmélyült tanulmányozásra szolgáló, egy-egy szakterület alapvető szakirodalmát foglalja össze.

A könyv még a szerkezeti anyagok köréből is válogatásra kényszerül, s mint minden válogatás, természetesen ez sem mentes a szubjektivizmustól. A válogatás minden bizonnyal tükrözi a gépészmérnök szerző szakmai tevékenységi körét.

A könyv korlátai és fejlesztésének szükségessége nyilvánvalóak, amiben közre-játszott a rendelkezésre álló szűk idő is. E kényszerítő ok miatt kellett befejezni a kézirat összeállítását, nem pedig azért, mert minden lényeges kérdés teljes mélységű kidolgozásra került, mégkevésbé azért, mert a könyv elérte a tartalmi tökéletességet és tovább már nem csiszolható a tartalma, formája és nyelvezete.

Remélhetőleg a könyv hasznos segítséget jelent az egyetemi oktatásban is azon gépészmérnök hallgatóknak, akik a könyvével azonos tartalmú tantárgyat tanulnak. Figyelemmel arra, hogy a könyv tankönyvül is szolgál, stílusában a közérthetőségre, a könnyű tanulhatóságra is igyekszik hangsúlyt fektetni. Ez szükségszerű egyszerűsítésekhez vezet, ami remélhetőleg nem jelent egyben pongyolaságot is. Az anyagok tárgyalási sorrendje, amely az egyszerűbbtől az összetettebb anyagok irányában halad, ezért gyakran nem a célszerűséget, hanem az észszerűséget követi.

Szakkönyvek az ÍVVILÁG – volfram.hu könyvespolcán.