Kristóf Csaba – Barkácshegesztés, ívhegesztés saját kezűleg
A Műszaki Könyvkiadónál jelent meg 1987-ben Kristóf Csaba – Barkácshegesztés, ívhegesztés című könyve a Kiadó Saját kezűleg sorozatában.
Egy régen látott „időutazós” filmben az Első Világháborús pilóták harcolnak napjainkban, a világ megmentéséért. Számomra örökre emlékezetes jelenete a filmnek, még akkor is ha ma már a film címére sem emlékszem, amikor egy mai pilóta kétkedve kérdi a régit, hogyan akarja ő a modern repülőgépet vezetni. A válasz úgy hangzott: „Aki a mi gépeinkkel megtanult repülni, az bármivel tud.”
Valami hasonló járt a fejemben amikor Kristóf Csaba – Barkácshegesztés, ívhegesztés saját kezűleg című 47 évvel ezelőtt kiadott könyvét olvastam. Mert a könyv tökéletes segítséget és tökéletes alapot nyújt mindenki számára, aki a hegesztés alapjait barkácsszinten el akarja sajátítani, azaz aki az alapokat tudja, annak nem lesz gondja, bármilyen berendezés is kerül a kezébe. De nyilvánvalóan a mai modern hegesztőberendezésekkel kapcsolatos információk sajnos hiányoznak belőle. Pedig a mai gépkínálat leginkább egy dzsungelre hasonlít, jó lenne egy eligazodást segítő frissítése ennek a könyvnek.
Az első oldalakon a könyv kitér a barkácshegesztés iránt picit is érdeklődők számára legfontosabb tudnivalókra. Az ívhegesztés eszközei az első fejezetben lévő ismertetését, az idő szerencsére meghaladta, sajnos a modern áramforrásokról nem tudunk meg sokat, bár az alapok most is ugyanazok mint majdnem fél évszázaddal ezelőtt. Kristóf Csaba mérnöki precizitással, de rendkívül közérthetően megfogalmazott mondatai még ebben a fejezetben is sok ismeretet nyújtanak az olvasó számára.
Könyvet tovább olvasva, újabb nehézséget jelenthet az olvasónak, hogy ma már, a könyvben leírtak szerint megnevezett anyagokat nem lesz egyszerű beazonosítani a vastelepen. Persze elképzelhető, hogy egy-egy idősebb telepvezető szemeiben örömkönnyek jelennek meg -ifjúságát visszaidézve- olyan megnevezések mint a korrózióálló acélok esetében a KO16 vagy az ER23-as elektróda. De ha ezen a gáton is át tudunk lépni a könyv igazi erényei tárulnak fel, ugyanis teljes értékű segítség a ház körül barkácsolók számára:
- hegesztéshez szükséges eszközök elektródafogók, csipeszek, védőöltözék, kéziszerszámok;
- biztonságos munkavégzés feltételei;
- az áramforrások alapismeretei;
- Hőtágulás és zsugorodás hatásai;
- Hegesztett szerkezet felépítése és hegesztése;
- Hidegen hajlított szelvények hegesztett kötései;
- Csövek hegesztése;
- Betonacélok hegesztett kötései;
- Korrózió védelem;
- Öntvények javítóhegesztése;
- Hegesztési sorrend;
- Színesfémek hegesztése;
Egy kis hegesztőiskola
„A hegesztés — mint minden munka — gyakorlatot igényel. Mint ahogy gyakorlás nélkül nem vezethetünk gépkocsit a forgalomban, egy kerítést sem célszerű meghegeszteni, ha először van a kezünkben elektróda. Mielőtt komoly munkához látnánk, végezzünk el néhány gyakorlatot. A gyakorlatokat nagy tapasztalatú hegesztőképző intézetek anyagaiból válogattuk segédletként, nemcsak az első „ujjgyakorlatokhoz”, hanem a későbbiekhez is, amikor egy nehezebb feladat megoldásához készülünk.„
A fenti sorok nem ígéretek, Kristóf Csaba a hegesztés elsajátításához gyakorlatsort állított össze, mely alapján a helyes kézmozdulatok megtanulhatóak, az ívgyújtástól a függőleges hegesztésig.
Még a gyakorlott hegesztőknek és mérnököknek is gyakran fejtörést okoz a hegesztés következtében végbemenő hőtágulás és zsugorodás hatásának megítélése. Néhány segítő gondolat azonban ezzel kapcsolatban is megtalálható.
A könyv egyetlen szépséghibája, hogy a Szerző a Tőle megszokott eleganciával a CO2 Védőgázas, fogyóelektródás ívhegesztésre vonatkozó ismeretekkel kapcsolatban a következőt javasolja:
„A hegesztőberendezés és a technológia részletes leírása megtalálható Dr. Gremsperger—Kristóf: CO2 védőgázas ívhegesztés c. könyvében.”
Most mehetek vissza az antikváriumba.