Kristóf-Pogány: Hegesztés
KRISTÓF-POGÁNY:
Hegesztés (1957)
A könyv bevezetésében a hegesztés jelentőségével foglalkozik, majd a gázhegesztés felszerelése és technikája, a hegesztésnél fellépő alakváltozások, feszültségek és elhúzódások rövid tárgyalása következik. Az ívhegesztésről szóló rész ennek az eljárásnak elméletével, a hegesztéshez szükséges eszközök leírásával és az ívhegesztés technikájával foglalkozik, majd a különleges hegesztőeljárásokat, nem vasfémek hegesztését ismerteti. Végül a hegesztés alkalmazása egyes iparágakban, a hegesztési vizsgálatok és a hegesztési eljárások gazdaságossága fejezi be a könyvet. A könyv különösen a fiatalabb hegesztőmunkások számára lesz hasznos segéd eszköz.
A napokban került fel a könyvespolcomra, Kristóf György és Pogány Miklós Hegesztés című könyve, amit 1957-ben a Műszaki Könyvkiadó jelentetett meg. A fülszöveg szerint „fiatalabb hegesztőmunkások számára” hasznos segédeszköz. Ezt az állítást meg kell cáfolnom, hiszen nem vagyok hegesztőmunkás és már a fiatalság kérdése is erősen vitatható, mégis hasznos olvasmány volt számomra. Természetesen napi munkámban már nem sok hasznát veszem, a vízelárasztó acetilénfejlesztő működési elv leírásának, azonban az alapoktól építkező, választékos stílusban íródott fejezetek több, számomra eddig kevésbé elmélyült összefüggésre is rávilágítottak.
Részletek a könyvből:
„A hegesztésnél a két különálló fémrész összekötéséhez felhasználhatnak a fémrészek anyagával közel azonos minőségű kötőanyagot (hegesztőhuzal, elektróda), vagy szükség esetén közvetlenül a munkadarab anyagát is. Tökéletes hegesztésnél azonban az összekötés helyének (varrat) vegyi és fizikai tulajdonságai annyira megközelítik az alapanyag tulajdonságait, hogy ma már jogosan állíthatjuk, hogy az összes ismert módszerek között a hegesztés közelíti meg legjobban a tökéletes összekötő eljárás fogalmát.”
„Különösen örvendetes számunkra, hogy a felrakóhegesztés területén hazánk az utóbbi évek kutatásával és ennek ipari alkalmazásával igen szép, nemzetközileg is elismert eredményeket ért el.”
Tanulmányaim és munkám során a varrat hőhatásövezetének szöveteit és a vas-szén állapotábrát együttesen bemutató ábra volt az egyik legfontosabb támpont, amelyhez mind a mai napig gyakran visszanyúlok, egy-egy hegesztési feladat végiggondolásakor.
Nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy nem csak én vagyok ezzel így, mert a web böngésző képkereső szolgáltatásába beillesztve, számtalan hazai és külföldi anyagban fellelhető. Azonban az ábrának mindeddig ez a legkorábbi forrása, amivel találkoztam.
