Rozsdamentes acélok hegeszthetősége Lippold és Kotecki

A könyv eredeti címe Welding Metallurgy and Welabilitz of Stailess Steels, ayay Roysdamentes anyagok metallurgiája és hegeszthetősége. Szerzői John C. Lippold és Damian J. Kotecki. (2005 by John Wiley & Sons, Inc. All rights resewed). Ezek szerint a bejegyzés címében szereplő Rozsdamentes acélok hegeszthetősége hivatkozás meglehetős leegyszerűsítése az eredetinek. Egyetlen mentségem a világháló keresőoptimalizációs elvárásainak kielégítésére való törekvésem.

Sajnálatos módon ez a könyv magyar nyelven nem elérhető, talán még sajnálatosabb, hogy magyar nyelven ehhez mérhető szakkönyvről nincs tudomásom. Feltehetőleg a pontos megfogalmazás az lenne, hogy magyar nyelven ilyen széles körű ismereteket nyújtó könyv a rozsdamentes acélok világából nincs.

Ajánlom mindenkinek akinek bármilyen dolga akad rozsdamentes acélok hegeszthetősége témakörön belül.

Rozsdamentes acélok története

A szakmai nyelvhasználatban azokat az ötvözött acélokat, amelyek krómtartalma legalább 10,5% és széntartalma 1,2%-nál kevesebb, rozsdamentes acéloknak nevezzük .
Az erősen ötvözött rozsdamentes acélokat a huszadik század elején fejlesztették ki és tették alkalmassá ipari felhasználásra. A 13% króm tartalmú martenzites és a 17% króm tartalmú ferrites korrózióálló acélok kidolgozása L. B. Guillet és A. M Portevin nevéhez fűződik.

Guillet munkásságára épülve P. Monartz ismerte fel és írta le először 1911-ben a vas-króm ötvözetek savas környezettel szembeni ellenállásával kapcsolatos publikációjában a passziválódás jelenségének és a korrózióállóságnak az összefüggését. Az első ausztenites rozsdamentes acélt a Krupp acélgyárban állították elő 1912-ben, 21% króm és 7% nikkel ötvözéssel. A következő években Harry Barley szabadalmaztatta az első martenzites „rustless – rozsda nélküli” acélt. Munkájának köszönhetően megjelentek a konyhákban az első rozsdamentes edények, kések, eszközök. Az ő kutatásainak felhasználásával W. H. Hatfield előállította a 18/8-as, azaz a 18% krómot és 8% nikkelt tartalmazó acélt.

A rozsdamentes acélok felhasználása folyamatosan bővült, salétromsav tárolótartályok (1925), egészségügyi implantátumok (1926), élelmiszeripar sörfőzdék (1928) berendezéseinek gyártására alkalmazták. A közlekedésben először vasúti szerelvények (1930) majd repülőgépek gyártásában (1931) kapott szerepet és végül autóiparban rozsdamentes elemekkel legördül a gyártósorról a Ford Six Delux Sedan (1936). Az első magnószalag 0,1 mm vastagságban felvitt ferrit-króm réteggel (1942), majd elkészül az első vízálló TV kamera (1954).

Energetikai felhasználásának fontos lépcsőfoka az atomerőműi alkalmazás angliában (1956), majd a Franciaországban megépített árapályerőmű komplett turbinája (1966). Az építészetben is egyre szélesebb körben alkalmazzák a rozsdamentes acélokat. A Temzén mozgatható zsilipszerkezet készült 1980-ban. Azóta a rozsdamentes acélok felhasználása 2021-ig éves szinten 5,35%-al növekedett, többet mint az alumínium 3,66%, réz 2,54%, szénacél 2,42%, cink 2,01% vagy az ólom 1,99%.

Rozsdamentes acélok felhasználása

rozsdamentes acélok felhasználása

A széles körű felhasználást a rozsdamentes acélok passziválódási képessége teszi lehetővé. A passziválódás a magas krómtartalom hatására a felületen néhány rácsparaméter vastagságú krómoxid hártya kialakulását jelenti. Ez a folyamat spontán végbemehet, de a passzív oxidhártya létrejöttét, az oxidációt elősegítő feltételek megteremtése: gondos tisztítás, passziváló szerek alkalmazása elősegíti. Érdekes jelenség, hogy a passzív réteg krómtartalma alapvetően függ az alapanyag krómtartalmától, de minden esetben nagyobb annál.

Az MSZ EN 10088-1:2015 Korrózióálló acélok. 1. rész: A korrózióálló acélok jegyzéke szabvány rozsdamentes acélokat szövetszerkezetük alapján, ferrites, martenzites, kiválásosan keményíthető, ausztenites, ausztenites-ferrites (duplex) típusok, felhasználási területük szerint korrózióálló acélok, hőálló acélok és kúszásálló rozsdamentes acélok csoportját különbözteti meg.

A Rozsdamentes acélok hegeszthetősége könyv tartalma

  1. Bevezetés, a rozsdamentes acélok története. Típusok, alkalmazási lehetőségei és termékfajták. A z első fejezet foglalkozik a korrózióval szembeni ellenállás alapjaival.
  2. Megkerülhetetlen fázisdiagramok. Vas-króm rendszer, vas-króm-szén, vas-króm-nikkel rendszer és példák további ötvözőkre.
  3. Ötvözők: króm, nikkel, mangán, szilikon, molibdén és ezek hatása a rozsdamentes acél fizikai, kémiai tulajdonságaira. Schaeffler diagram.
  4. Martenzites rozsdamentes acélok.
  5. Ferrites rozsdamentes acélok.
  6. Ausztenites rozsdamentes acélok.
  7. Duplex rozsdamentes acélok.
  8. Kiválásosan keményíthető rozsdamentes acélok.
  9. Átmeneti hegesztett kötések készítése.
  10. Hegeszthetőség vizsgálata.
Strauss Maurer diagram Strauss kiegészítésével
Strauss – Maurer diagram Az Schaeffler diagram első kiegészítése R. Scherer nevéhez fűződik, aki a diagram jobb alsó részében feltüntette az ausztenites és ferrites szövetszerkezet tartományait

A leggyakrabban használt rozsdamentes acélok köre az ausztenites csoport. Széles körű felhasználásuk csak hegesztés közbeni viselkedésük megismerésével valósulhat meg. Ezt a csoportot nagy nikkel tartalom és magas nikkel egyenérték jellemzi, ami előrevetíti a melegrepedések valószínűségének növekedését (Bystram diagram). A könyv igen részletes segítséget nyújt a melegrepedések kialakulásának megértéséhez, amit mikroszkópos vizsgálatok fényképeivel mutat be.

melegképlékenység csökkenési repedés Lippold és Kotecki
 
Szemcsehatár mentén bekövetkező melegképlékenység csökkenési repedés Lippold és Kotecki rozsdamentes acélok hegeszthetőségéről írt könyvében