Rozsdamentes acélok hegeszthetősége Lippold és Kotecki
A könyv eredeti címe Welding Metallurgy and Welabilitz of Stailess Steels, ayay Roysdamentes anyagok metallurgiája és hegeszthetősége. Szerzői John C. Lippold és Damian J. Kotecki. (2005 by John Wiley & Sons, Inc. All rights resewed). Ezek szerint a bejegyzés címében szereplő Rozsdamentes acélok hegeszthetősége hivatkozás meglehetős leegyszerűsítése az eredetinek. Egyetlen mentségem a világháló keresőoptimalizációs elvárásainak kielégítésére való törekvésem.
Sajnálatos módon ez a könyv magyar nyelven nem elérhető, talán még sajnálatosabb, hogy magyar nyelven ehhez mérhető szakkönyvről nincs tudomásom. Feltehetőleg a pontos megfogalmazás az lenne, hogy magyar nyelven ilyen széles körű ismereteket nyújtó könyv a rozsdamentes acélok világából nincs.
Ajánlom mindenkinek akinek bármilyen dolga akad rozsdamentes acélok hegeszthetősége témakörön belül.
Rozsdamentes acélok története
A szakmai nyelvhasználatban azokat az ötvözött acélokat, amelyek krómtartalma legalább 10,5% és széntartalma 1,2%-nál kevesebb, rozsdamentes acéloknak nevezzük .
Az erősen ötvözött rozsdamentes acélokat a huszadik század elején fejlesztették ki és tették alkalmassá ipari felhasználásra. A 13% króm tartalmú martenzites és a 17% króm tartalmú ferrites korrózióálló acélok kidolgozása L. B. Guillet és A. M Portevin nevéhez fűződik.
Guillet munkásságára épülve P. Monartz ismerte fel és írta le először 1911-ben a vas-króm ötvözetek savas környezettel szembeni ellenállásával kapcsolatos publikációjában a passziválódás jelenségének és a korrózióállóságnak az összefüggését. Az első ausztenites rozsdamentes acélt a Krupp acélgyárban állították elő 1912-ben, 21% króm és 7% nikkel ötvözéssel. A következő években Harry Barley szabadalmaztatta az első martenzites „rustless – rozsda nélküli” acélt. Munkájának köszönhetően megjelentek a konyhákban az első rozsdamentes edények, kések, eszközök. Az ő kutatásainak felhasználásával W. H. Hatfield előállította a 18/8-as, azaz a 18% krómot és 8% nikkelt tartalmazó acélt.
A rozsdamentes acélok felhasználása folyamatosan bővült, salétromsav tárolótartályok (1925), egészségügyi implantátumok (1926), élelmiszeripar sörfőzdék (1928) berendezéseinek gyártására alkalmazták. A közlekedésben először vasúti szerelvények (1930) majd repülőgépek gyártásában (1931) kapott szerepet és végül autóiparban rozsdamentes elemekkel legördül a gyártósorról a Ford Six Delux Sedan (1936). Az első magnószalag 0,1 mm vastagságban felvitt ferrit-króm réteggel (1942), majd elkészül az első vízálló TV kamera (1954).
Energetikai felhasználásának fontos lépcsőfoka az atomerőműi alkalmazás angliában (1956), majd a Franciaországban megépített árapályerőmű komplett turbinája (1966). Az építészetben is egyre szélesebb körben alkalmazzák a rozsdamentes acélokat. A Temzén mozgatható zsilipszerkezet készült 1980-ban. Azóta a rozsdamentes acélok felhasználása 2021-ig éves szinten 5,35%-al növekedett, többet mint az alumínium 3,66%, réz 2,54%, szénacél 2,42%, cink 2,01% vagy az ólom 1,99%.
Rozsdamentes acélok felhasználása
A széles körű felhasználást a rozsdamentes acélok passziválódási képessége teszi lehetővé. A passziválódás a magas krómtartalom hatására a felületen néhány rácsparaméter vastagságú krómoxid hártya kialakulását jelenti. Ez a folyamat spontán végbemehet, de a passzív oxidhártya létrejöttét, az oxidációt elősegítő feltételek megteremtése: gondos tisztítás, passziváló szerek alkalmazása elősegíti. Érdekes jelenség, hogy a passzív réteg krómtartalma alapvetően függ az alapanyag krómtartalmától, de minden esetben nagyobb annál.
Az MSZ EN 10088-1:2015 Korrózióálló acélok. 1. rész: A korrózióálló acélok jegyzéke szabvány rozsdamentes acélokat szövetszerkezetük alapján, ferrites, martenzites, kiválásosan keményíthető, ausztenites, ausztenites-ferrites (duplex) típusok, felhasználási területük szerint korrózióálló acélok, hőálló acélok és kúszásálló rozsdamentes acélok csoportját különbözteti meg.
A Rozsdamentes acélok hegeszthetősége könyv tartalma
- Bevezetés, a rozsdamentes acélok története. Típusok, alkalmazási lehetőségei és termékfajták. A z első fejezet foglalkozik a korrózióval szembeni ellenállás alapjaival.
- Megkerülhetetlen fázisdiagramok. Vas-króm rendszer, vas-króm-szén, vas-króm-nikkel rendszer és példák további ötvözőkre.
- Ötvözők: króm, nikkel, mangán, szilikon, molibdén és ezek hatása a rozsdamentes acél fizikai, kémiai tulajdonságaira. Schaeffler diagram.
- Martenzites rozsdamentes acélok.
- Ferrites rozsdamentes acélok.
- Ausztenites rozsdamentes acélok.
- Duplex rozsdamentes acélok.
- Kiválásosan keményíthető rozsdamentes acélok.
- Átmeneti hegesztett kötések készítése.
- Hegeszthetőség vizsgálata.
A leggyakrabban használt rozsdamentes acélok köre az ausztenites csoport. Széles körű felhasználásuk csak hegesztés közbeni viselkedésük megismerésével valósulhat meg. Ezt a csoportot nagy nikkel tartalom és magas nikkel egyenérték jellemzi, ami előrevetíti a melegrepedések valószínűségének növekedését (Bystram diagram). A könyv igen részletes segítséget nyújt a melegrepedések kialakulásának megértéséhez, amit mikroszkópos vizsgálatok fényképeivel mutat be.
Szemcsehatár mentén bekövetkező melegképlékenység csökkenési repedés Lippold és Kotecki rozsdamentes acélok hegeszthetőségéről írt könyvében
